Külügyi Közlöny 19. 1939

1939-11-02 / 8. szám

jelentkezni azok a külföldön élő magyar állampolgárok, akik a magyar állampolgárságot fenntartani kívánják és ennek érdekében bejelentést tesznek. A m. kir. belügyminiszter úr a bejelentéseket — azok várható nagy száma miatt — csak akkor lesz képes a törvény 2. §-a (4) bekezdésében megállapított viszonylagosan rövid idő (a bejelentés megtételétől számított hat hó) alatt érdemben elbírálni, ha azok a hozzájárulás kérdésében való állásfoglaláshoz szükséges valamennyi adatot tartalmazzák és a külképviseleti hatóságok a bejelentéseket a hozzájárulás megadásánál figyelembe veendő szempontok lehető részletes ismertetésével terjesztik be hozzá. A m. kir. belügyminiszter úrnak a törvény 11. §-ában nyert felhatalmazás alapján hozzám intézett megkeresése folytán ennélfogva a külképviseleti hatóiságokkal tudomás és miheztartás végett az alábbiakat közlöm: A külképviseleti hatóságok törekedjenek arra, hogy mindazok a külföldön tartózkodó személyek, akiknek a magyar állampolgársági kötelékben, való megtartása a nemzeti érdekek szempontjából kívánatos, az 1939 : XIII. t.-c. 2. és 9. §-aiban foglalt rendelkezésekről alkalmas módon tudomást szerezzenek és hassanak oda, hogy ezek a magyar állampolgárság fenntartására irányuló szándékukat kellő időben és kellő módon bejelentsék. A távollét folytonosságát megszakító korábbi módozatoknak az 1939 : XIII. t.cikkel csaknem teljes mértékben történt kiküszöbölése és a távollétnek a törvény hatálybalépésekor külföldön tartózkodó személyekre nézve is már az új rendelkezések szerint történő számítása következtében olyan — eddig magyar — állampolgárok is elveszthetik állampolgárságukat, akik esetleg újkeletű magyar állampolgársági bizonyítvány birtokában vannak. Erre való tekintettel a külképviseleti hatóságok a lehetőséghez képest külön is figyelmeztessék az ily módon érdekelt és egyébként érdemes személyeket arra, hogy a saját érdekükben ne mulasszák el a magyar állampolgárság fenntartására irányuló szándékukat tartalmazó bejelentéseket megtenni. A magyar állampolgárság fenntartására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, lakóhelyét, születésének helyét és idejét, szüleinek és nagyszüleinek nevét és vallását, a bejelentő vallását, foglalkozását, családi állapotát ,felesége nevét és vallását, felesége szüleinek és nagyszüleinek nevét és vallását, gyermekei nevét és születési idejét, továbbá azt, hogy a feleség és a gyermekek a bejelentővel együtt élnek-e a külföldön, valamint azt, hogy a bejelentő mely napon hagyta el az ország területét és az országból távollétének ideje alatt hol és mely időponttól meddig tartózkodott. Amennyiben a több mint tíz éve külföldön tartózkodó személynél a távollét folytonossága az 1879 : L. törvénycikk 31. §-ának harmadik bekezdésében, meghatározott módozatok valamelyikével megszakíttatott, a bejelentésben meg kell jelölni, hogy a megszakítás mikor és mily módon következett be. Ha a bejelentő a m. kir. belügyminisztériumtól magyar állampolgárságát igazoló bizonyítványt kapott, be kel] jelenteni ennek a bizonyítványnak a keltét és számát is. A bejelentés történhetik írásban, de megtehető személyesen, élőszóval is. A személyesen tett bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bejelentések céljaira az 1. a) és 1. b) minták szolgálnak. Ha az írásban vagy élőszóval tett bejelentés hiányos, a bejelentőt a hiányzó adatok utólagos sürgős bejelentésére kell felhívni. A bejelentéshez a lehetőséghez képest mellékelni kell a bejelentő születési anyakönyvi kivonatát. A bejelentésben foglalt adatok valódiságának igazolására alkalmas egyéb okmányok csatolása szintén kívánatos, de nem feltétlenül szükséges. A bejelentésről a külképviseleti hatóság a bejelentőnek igazolványt ad. (Ezt a 2. mintának megfelelően kell kiállítani.) A bejelentő az igazolványt köteles gondosan megőrizni. A külképviseleti hatóság általánosságban, de különösen akkor, amikor erre a bejelentés adataiból vagy egyéb körülményekből következtetni lehet, igyekezzék hiteles meggyőződést szerezni arról, hogy a bejelentő nem szerzett-e honosítás útján külföldi állampolgárságot. Ez esetben ugyanis az illető személy a törvény 1. §-ának hatálya alá tartozik és mint nem magyar állampolgár a magyar állam-