Külügyi Közlöny 19. 1939

1939-06-20 / 5. szám

polgárokká vált személyek részére a ma­gyar állampolgárságot igazoló bizonyít­vány — erre irányuló kérelem előterjesz­tése esetén — kiadassák. Az állampolgársági bizonyítvány ki­állítására vonatkozó eljárási szabályokat az alábbiakban közlöm. Általános irányelvül szolgáljon, hogy a visszacsatolt felvidéki terület lakosai kö­zül — a trianoni szerződés alapján meg­szerzett cseh-szlovák állampolgárság egy­idejű elvesztése mellett — az 1938. évi november hó 2. napjával kezdődő jogi hatállyal hatósági intézkedés nélkül csak az szerezte vissza a magyar állampolgár­ságot, aki az egyezmény 1. cikkében fog­lalt kellékeknek megfelel. Ehhez képest tehát a magyar állampolgárságot igazoló bizonyítványt is csak az egyezmény 1. cikkének hatálya alá tartozó személyek részére* lehet kiállítani, ezek közül is ki­véve azokat, akik annak idején a trianoni szerződés 64. cikke értelmében gyakorolt opció alapján váltak cseh-szlovák állam­polgárokká. A magyar állampolgárságot igazoló bi­zonyítványt a m. kir. belügyminiszterhez címzett kérvényben kell kérelmezni. Az egyezmény 1. cikkében megállapí­tott kellékek igazolására a kérvényhez — általánosságban — a következő okmányo­kat kell csatolni: 1. a folyamodó saját születési és leg­alább atyja házassági, vagy születési bi­zonyítványát, illetve — ha a kérvényező házasságon kívül született — a saját és legalább anyja születési bizonyítványát. Az a folyamodó, aki nem kétségtelenül magyar eredetű felmenőktől származott, a leszármazását 1 ennél továbbmenően is iga­zoló okmányok bemutatása mellett köteles azt is igazolni, hogy felmenője — figye­lemmel az 1879 : L. t.-c. 8. és 48. §-aiban foglaltak is — annak idején mikor és ho­gyan szerezte meg a magyar állampolgár­ságról Ha a felmenő az Í879 : L. t.-c. 48. §-ának rendelkezései alapján vált magyar állampolgárrá, folyamodónak — a, leszár­mazását megfelelően igazoló okmányok bemutatása mellett — azt kell okmányilag igazolnia, hogy felmenője 1875—1880. évek között Magyarország akkori területén la­kott és abban az időben az adózók lajst­romába be volt 1 vezetve, illetve adóköteles foglalkozást űzött; 2. helyhatósági bizonyítványt arról, hogy a folyamodó a trianoni szerződés alapján Magyarországtól Cseh-Szlovákiá­hoz átcsatolt valamely községben az 1917 ; évi július hó 26-tól 1921. évi július hó 26-ig egyfolytában lakott és ez alatt az idő alatt ott a községi közterhekhez leg­alább egyízben hozzájárult; 3. helyhatósági bizonyítványt arról, hogy a folyamodó az 1928. évi november hó 2-től 1939. évi március hó l-ig terjedő időben állandóan a Magyarországhoz visszacsatolt területen lakott. Az előző bekezdés 2. pontjában emlí­tett helyhatósági bizonyítványt atyjáról — házasságon kívül történt születés ese­tén anyjáról, illetve nagyatyjáról — kell bemutatnia annak a, foiyarnodónak, aki az 1921. évi július hó 26-át követő időben született, vagy ha korábban született is, de az 1921. évi július hó 26-át közvetle­nül megelőző négy éven át a trianoni szerződés alapján Magyarországtól Cseh­szlovákiához átcsatolt valamely községben egyfolytában nem lakott és a községi köz­terhekhez hozzá nem járult. Az előző bekezdés 3. pontjában említett helyhatósági bizonyítvánnyal az atyának, illetőleg — házasságon kívül történt szü­letés esetén — az anyának a visszacsatolt területen lakását kell igazolni akkor, ha a kérelem az egyezmény 1. cikke második bekezdésének hatálya alá tartozó kiskorú magyar állampolgárságának igazolására irányul. A m. kir. belügyminiszterhez címzett kérvényt és mellékleteit — megfelelően felülbélyegezve — városokban a polgár­mesternél, nagy- és kisközségekben a községi (kör-) jegyzőnél kell benyújtani. A polgármester, illetőleg a községi (kör-) jegyző megállapítja, hogy a nála előterjesztett kérvény a szükséges okmá­nyokkal el van-e látva és intézkedik az­iránt, hogy a fél a kérvényt a netalán hiányzó mellékletekkel egészítse ki. A kérvényhez csak eredeti okmányokat lehet 1 csatolni, azokat sem közjegyzőileg hitelesített másolat, sem pedig a, róluk készült fénykép, illetve fénymásolat nem helyettesítheti. A polgármester, illetőleg a községi (kör-) jegyző tehát a nála benyújtott kér­vények átvizsgálása alkalmával legyen figyelemmel arra, is, hogy a kérvényhez szükséges okmányok eredetben vannak-e csatolva. Amennyiben egyes okmányok esetleg nem eredetben lennének mélle­kelve, a folyamodótól az eredeti okmányo­kat minden egyes esetben be kell kérni.

Next

/
Thumbnails
Contents