Külügyi Közlöny 18. 1938

1938-12-31 / 10. szám

Kézirat. XYIII. évfolyam. Budapest, 1938 december 31. 10. szám. KÜLÜGYI H KÖZLÖNY RIADJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Értesítés. A Külügyi Közlöny szerkesztősége tájékoztatásul közli, hogy ez a Külügyi Közlöny 1938. évi XVIII. évfolyamának utolsó száma. A Külügyi Közlöny kizárólag a m. kir. külügyminisztérium és a külképviseleti hatósá­gok belső használatára adta ki s így abba csakis a m. kir. külügyminisztérium és a kül­képviseleti hatóságok tisztviselői nyerhetnek betekintést. A Külügyi Közlöny kezelése tekintetében tehát a hivatalos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályok mérvadók. Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1938. évi december hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával dr. vitéz I mrédy B él a m. kir. miniszter­elnököt a külügyminisztérium vezetése alól felmenti és dr. gróf Kőrösszeghy és A d o r jani C s ák y I st v á n rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott I. osztályú követségi tanácsost m. kir. külügyminiszterré kinevezni méltóztatott. A magyar külügyi szolgálat tisztviselői karához! A Kormányzó Úr Őfőméltósága 1938. évi december hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával engem !magyar királyi külügyminiszterré kinevezni méltóztatott. Amidőn új hivatali állásomat elfoglalom, melegen üdvözlöm a magyar külügyi szolgálat tisztviselői karát. A külügyi igazgatás, melynek vezetésére vállalkoztam, nem idegen számomra. Ennek szolgálatában működtem eddig is és azt az elhatározásomat, hogy a magyar külügyek vezetésével járó nagy felelősséget elvállaljam, nagy mértékben könnyítette meg számomra az a meggyőződés, hogy hazafias és kötelességtudó tisztviselői kar segítségére támaszkodhatom. A külügyi szolgálat tisztviselői karához, melynek kebelébe eddig is tartoztam, régi barátság s őszinte megbecsülés fűz és ezért, midőn a külügyminisztérium veze­tését átveszem, arra kérem a tisztviselői kart, támogasson engem munkámban• azzal a buzgalommal és odaadással, melyet részéről az elmúlt évek folyamán mindenkor tapasztaltam. Legyenek meggyőződve, hogy akkor, midőn mindnyájuktól a legmesszebbmenő kötelességteljesítést kívánom, ugyanakkor szívemen viselem mindnyájuk sorsát és egyéni boldogulását. Budapest, 1938. évi december hó 31-én. gróf CSAKY ISTVÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents