Külügyi Közlöny 16. 1936

1936-12-31 / 11. szám

Kézirat. 11. szám. KÖZLÖNY KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISTERIUM Értesítés. A Külügyi Közlöny szerkesztősége tájékoztatásul közli, hogy ez a Külügyi Közlöny 1930 évi XVI. évfolyamának utolsó száma. A Külügyi Közlöny kizárólag a m. kir. külügyministerium és a külképviseleti hatóságok belső használatára adatik ki s igy abba csakis a m. kir. külügyministerium és a külképviseleti hatóságok tisztviselői nyerhetnek betekintést. A Külügyi Közlöny kezelése tekintetében tehát a hivatalos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályok mérvadók. KÜLÜGYI RENDELETEK. 18,336/1—1936. szám. Rendelet az osztrák50 schillinges bankjegyek bevonása tárgyában. Az osztrák kormány az 1929 évi január hó 2-i kibocsátású 50 schillinges bankjegyeket 1936 évi november hó 30-val kivonta a forgalomból. A szóbanforgó bankjegyek 1939 november 30-ig bezárólag még becserélhetők az osztrák Nemzeti Bank által forgalomképes bankjegyekre. Felhívom a m. kir. külképviseleti hatóságokat, hogy a hivatali pénztárban (letétekben) netán kezelt ily címletű bankjegyeket a kicserélés eszközlése végett hozzám terjesszék fel. Budapest, 1936 évi december hó 29-én. A minister rendeletére : Csurgay s. k. 45,494/10—1936. szám. Rendelet a török újságírók és laptudósítók útleveleinek díjmentes láttamozása tárgyában Értesítem a magyar királyi külképviseleti hatóságokat, hogy a m. kir. és a török kormányok jegyzékváltás útján megállapodtak abban, hogy viszonosság alapján kölcsönös vízumdí j mentességet engedélyeznek a török, illetőleg a magyar állampolgárságú újságíróknak és laptudósítóknak, feltéve, hogy az illetékes hatóságok által előírásszerűen kiállított személyazonossági igazolványokkal rendelkeznek. Az esetleg tekintetbe jövő alárendelt tb. konzulátusok megfelelően utasítandók. Budapest, 1936 évi november hó 28-án. A minister helyett : Apor s. k. 16,558/1—1936. szám. Rendelet a konzuli illetékek lerovásának igazolására szolgáló bélyegalakú nyomtatványok használatának részbeni beszüntetése tárgyában. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján megállapítást nyert, hogy a konzuli cselekmények után a konzuli illetéktarifában megállapított díjtételek lerovásának bélyegalakú nyomtatványok felragasztásával történő igazolása nem felelt meg teljesen az elgondolt célnak, illetve nem járt a számításba vett eredményekkel, ennélfogva tehát a bélyegalakú. nyomtatványok használatát