Külügyi Közlöny 14. 1934

1934-11-05 / 10. szám

nélkül. Ez a házassági akadály tiltó akadály, ami azt jelenti, hogy ha' a házasságot a kihirdetés vagy felmentés nélkül kötik meg, a házasság érvényes ugyan, de az, aki ez akadály ellenére tudva házasságot köt, vétséget követ el és az 1894 : XXXI. te. 124. §-a értelmében három hónapig terjedhető fogházzal és pénzbüntetéssel büntetendő. Az 1894 : XXXI. te. 113. §-ának második bekezdése értelmében magyar állampolgárnak külföldön kötendő házasságát Magyarországon is ki kell hirdetni, ha csak az illetékes közigazgatási hatóság a kihirdetés alól ugyanezen törvény 27. §-a és az 1894 évi XXXIII. tc. 57. §-a értelmében felmentést nem adott. II. Az esetleges büntetőjogi következmények alkalmazására egyéb feltételektől eltekintve, csak akkor kerülhetvén sor, ha a magyar állampolgár hazájába visszatér, az útlevélügyről szóló 1903 : VI. tc. 4. §-ának b) pontjában foglalt az a szabály, amely megengedi az útlevél kiadásának megtagadását szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény miatt indított bűnvádi eljárás okából, nem alkalmazható azokkal a magyar állampolgárokkal szemben, akik ellen amiatt, hogy külföldön kötött házasságoknak magyarországi kihirdetését elmulasztották, Magyarországon még nem indult meg a bűnvádi eljárás. Abban a kérdésben, hogy a házasság jogról szóló 1894 : XXXI. tc. 124. §-ában meghatározott büntetőjogi következmények alkalmazhatók-e olyan személyekkel szemben, akik az ugyanazon törvény 27. §-ában foglalt tiltó akadály ellenére külföldön kötnek házasságot, állandó bírói gyakorlat még nem alakult ki. A m. kir. igazságügvminister úr nézete szerint az ilyen mulasztás Magyarországon — tekintettel a Büntetőtörvénykönyv (1878 : V. tc.) 11. és 12. §-ában megkívánt feltételek hiányára •— semmiesetre sem volna szabadságvesztéssel büntethető. Az 1878 : V. tc. 11. §-ában foglalt rendelkezések alapján ugyanis annak az igazolását kellene megkívánni, hogy a szóbanforgó mulasztás a házasságkötés helyén is büntetőjogi következménnyel van sújtva, az ugyanazon törvény 12. §-ában foglalt rendelkezések alapján pedig az ilyen mulasztásra az elkövetés helyén fennálló enyhébb törvényt kellene alkalmazni. Arról azonban, hogy egyes államok büntetőtörvénykönyvei büntetnék a kihirdetésnek a házasulandó külföldi saját hazájában való elmulasztását, nincs tudomásom. III. Az 1894 : XXXIII. tc. 59. §-ának második bekezdése értelmében abban az esetben, ha magyar állampolgár külföldön külföldi hatóság előtt kíván házasságot kötni, arról, hogy házassága hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik, a magyar igazságügyminiszter ad tanúsítványt. A tanúsítvány a kihirdetés foganatosítása vagy a felmentés elnyerése előtt ki nem adható. A tanúsítvány megszerzését egyébként a felek részére a magyar törvény nem teszi kötelezővé és ha ilyen nélkül kötnek külföldön házasságot, ehhez büntetőjogi következmények a magyar törvény szerint nem fűződnek, mert a tanúsítvány egyedüli célja az, hogy a külföldi hatóság részére tanúsítsa azt, hogy a tervbe vett házasságkötésnek a magyar törvény szerint akadálya nincsen. Ha azonban a külföldi törvény a tanúsítványt nem kívánja meg, az egyszerűen feleslegessé válik. Budapest, 1934 évi október hó 24-én. A minister rendeletéből: Danilovics niinisteri osztályfőnök. KÖZLEMÉNYEK. Működési engedély megadása. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága 1934 évi október hó 1. napján kelt legfelsőbb elhatározásával Milton Cesar Weguelin Vieira, a Brazíliai Egyesült Államok Köztársasága budapesti konzulának a működési engedélyt megadni méltóztatott. A mexicoi m. kir. tiszteletbeli főkonzulátus új eíme : Av. Isabel la Catolica 25., ami a Külügyi Közlöny XIII. évfolyama 6. számának 52. oldalán feljegyzerdő. A poseni m. kir. tiszteletbeli konzulátus úji címe 1934 évi október hó 1-től: Posnan, Uh Matejki 57. m. 7., telefonszáma pedig ;