Külügyi Közlöny 13. 1933

1933-11-16 / 12. szám

Egyes anyakönyvvezetők és a. házasság kihirdetése alól felmentés adására illetékes egyes hatóságok a tanúsítvány (A. T. 59. §., H. U. 96—97. §.) kiállításáért folyamodó, külföldön lakó házasulót, ha magyar állaimipolgársáigiánaik igazolása 'céljából csupán magyar hatóság részéről kiállított útlevelét mutatja be, magyar állampolgárságának erre alkalmas külön okirattal (pl. állampolgársági vagy községi illetőségi bizonyítvánnyal) igazolására hívják fel. 1 Ez az eljárás a házasulok állampolgárságának megállapítása tárgyában kiadott 400/1933. I. M. számú rendelet (Belügyi Közlöny 1933. évf. 108. lapon, Az állami Anyakönyvvezetők Hivatalos Kézikönyvének 41. számú pótléka) 1. §-ának 8. és 9. pontjában foglalt rendelkezéseknek túlszigorú értelmezésén alapszik és a házasulót méltánytalan helyzetbe hozhatja, mert külföldön lakó magyar állampolgárok állampolgárságúik igazolására alkalmas külön okiratot a fennálló nehézségek miatt rendszerint csak hosiszas fáradságos és költséges eljárással tudnak szletrezni. Ennélfogva külföldön lakó magyar állampolgárok (külföldön történő házasságkötésének megkönnyítése céljából a m. kir. igazságügyminiszter úrral egyetértve elrendelem, hogy (külföldön lakó olyan házasulót, aki a rendelkezésre álló adatok szerint a trianoni szerződés életbelépésének időpontjában magyar állampolgár volt és magyar állampolgárságát enneik igazolására alkalmas külön okirattal (idézett rendelet 1. §-ának 9. pontja) igazolni nem tudja, magyar hatóságtól kiállított és érvényes útlevele alapján házasságikötése szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni, ha házasságának kihirdetése vagy kihirdetés alól felmentés és tanúsítvány kiállítása céljából bemutatott okmányaiban külföldi állampolgárságára kifejezetten utaló adat nincsen és ezenfelül az alább közölt két feltétel közül valamelyik fennáll: aj ha a házasuló lakóhelye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság akár külön okiratban, akár a házasság kihirdetését (felmentést) vagy tanúsítványt kérő beadványra, akár pedig a házasuló más okiratára vezetett nyilatkozatiban kijelenti, hogy a házasuló a rendelkezésre álló adatok szerint magyar állampolgár. b) ha maga a házasuló beadványában vagy ahhoz csatolt nyilatkozatában kijelenti, hogy legjobb tudomása szerint magyar állampolgár. Ezúttal is figyelmeztetem a házasságkötési ügyben eljáró hatóságokat arra, hogy minden olyan esetben, amelyben a házasuló állampolgársága tekintetében kétségük van, a 400/1933. I. M. számú rendelet 1. §-ának 12. pontja éritelmében közvetlenül a m. kir. igazságügyminiszter úrtól kérjenek útibaigazítást. Felhívom Alispán (Polgármester) urat, hiogy ezt a körrendeletemlet az anyakönyvi közvetlen felügyelőhatóságokkal miheztartás és ellenőrzés végett, az állami anyakönyvvezetőkkel plédig miheztartás végett közölje és annak végrehajtásáról mind saját, mind pedig felügyeleti ügykörében gondoskodjék. Budapest, 1933 évi augusztus hó 30-án. Keresztes Fischer s. k. KÖZLEMÉNYEK. A berlini m. kir. tiszteletbeli főkonzulátus címe: Berlin S. W. 11, Dessauer-Strasse 28—29., bejegyzett sürgönycíme pedig: „Konsung Berlin", ami a Külügyi Közlöny XIII. évfolyama 11. számának 82. oldalán pótlólag feljegyzendő. A malmöi m. kir. tiszteletbeli konzulátus működésének megkezdése. A malmöi m. kir. tiszteletbeli konzuli állás újból betöltetvén, a tiszteletbeli konzulátus a Svéd királyság Skane és Blekinge tartományainaik területére kiterjedő konzuli joghatósággal működését 1933 évi október hó 7-én megkezdte. A tiszteletbeli konzulátus vezetője: Ohlsson Edvin tiszteletbeli konzul. A konzulátus irodájának címe: Davidhaüsgatan 14, telefonszáma: 13965, bejegyzett sürgönycíme pedig: Exung.