Külügyi Közlöny 13. 1933
1933-05-20 / 7. szám
konkrét esetekben az útlevélkérelmezők a 215.461/1931. B. M. számú 1) körrendelettel megállapított alacsonyabb vagy magasabb kiállítási díjat és bélyegilletéket kötelesek-e fizetni útlevelük kiállításáért, illetve meghosszabbításáért. Értesítem ennek folytán Alispán (Főkapitány, Kapitány) urat, hogy az útlevélkiállítási díjak és bélyegilletékek befizetésénél a következőket vegye figyelembe. Általános szabály, hogy minden útlevélkérelmező a 215.461/1931. B. M. számiú körrendelet 2. bekezdésének 2. pontjában megállapított magasabb útlevélkiállítási díjat és bélyegilletéket tartozik fizetni. Ez alól az idézett körrendelet 2. bek. 1. pontja értelmében csak akkor van kivételnek helye, ha: 1. a kérelmező a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből él, vagy ha 2. a kérelmező közszolgálatban lévő alkalmazott, ideértve a nyugdíjasokat és mindezeknek ellátást élvező hozzátartozóit is. Az idézett 2. bek. 1. pontjának első mondatában említett foglalkozásokra nézve megjegyzem, hogy ezek csak példaszerű felsorolásnak tekintendők a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők körének közelebbi megvilágítására. Természetes tehát, hogy ha olyan eset fordul elő, hogy a kérelmező a most említett foglalkozásúak közé tartozik ugyan, de a keresete a szokásos napszámot meghaladja, akkor az ilyen kérelmező a magasabb kiállítási díjat és bélyegilletéket köteles fizetni. A közszolgálatban álló kérelmezők vagyoni és jövedelmi viszonya ellenben az útlevélkiállítási díj és bélyegilleték szempontjából közömbös, mert közszolgálatban állók e minőségükből folyólag jogosultak az alacsonyabb díj és illeték fizetésére. A szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők az alacsonyabb útlevélkiállítási díj és bélyegilleték fizetésére való jogosultságukat a 4.961/1927. B. M. eln. számú 2) körrendelet által megállapított hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítvány bemutatásával tartoznak igazolni. Az esetben, ha az útlevelet kérelmezőnek szegényes kereseti viszonyai nyilvánvalóak, vagy az útlevéllapot kiállító hatóság előtt egyébként ismeretesek, akkor a fentemlített bizonyítvány beszerzése mellőzhető, ily eseB. K. 1931. évi. 586. lapon. leknél azonban azon körülményt, hogy az illető az alacsonyabb útlevéldíj fizetésére jogosult, a hatóságnak az útlevéllapon igazolnia kell. Kivételes esetekben, ha az útlevél kiállítása oly sürgős, hogy a hatósági vagyoni bizonyítvány beszerzése idő hiányában nem lenne eszközölhető és ha folyamodónak az alacsonyabb útlevéldíjra való jogosultsága valószínűnek látszik, az útlevél részére ennek befizetése mellett is kiállítható. Köteleznie kell azonban ez esetben az útlevélkiállító hatóságoknak — az ügy nyilvántartásba vétele mellett — az illetőt arra, hogy visszaérkezése után utólag a hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítványt szerezze be és nála mutassa be. Amennyiben azután az utólag bemutatott hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítványból az tűnnék ki, hogy az illető a szokásos napszámot meghaladó keresetből él, úgy vele a magasabb útlevélkiállítási díj különbözete (ezidőszerint 8 pengő 50 fillér) befizetendő, a bélyegilleték többlete pedig az útlevélre okmánybélyegben felragasztandó s hivatalos pecséttel felülbélyegzendő. Az ily módon befolyt kiállítási díjkülönbözetből származó bevételt az útlevélszámadásban külön tétel alatt egy összegben kell elszámolni ezen körrendeletem számára való hivatkozás mellett. Az önálló keresettel nem biró kiskorúak mindig a szüleik vagyoni, illetve kereseti viszonyai szerint, illetve közszolgálati alkalmazotti minőségük alapján fizetik be az alacsonyabb, illetve magasabb útlevélkiállítási díjat és bélyegilletéket. Az önálló keresettel bíró, de szüleik eltartása alatt álló kiskorúak, habár kereseti viszonyaik fotytán az alacsonyabb útlevélkiállítási díj és bélyegilleték fizetésére jogosultak, mégis a magasabb útlevélkiállítási díjat és bélyegilletéket fizetik az esetben, ha a szüleik is arra lennének kötelesek útlevélkiállítás esetén. Államvasúti arcképes igazolvánnyal bíró rokkantak útlevélkiállítási díj fizetése szempontjából úgy tekintetnek, mint a nyugdíjasok és ezért az alacsonyabb útlevélkiállítási díjat és bélyegilletéket fizetik. Az útlevélkiállító hatóságok az útlevelek meghosszabbítása alkalmával figyelemmel kísérni tartoznak azt is, vájjon az útlevéltulajdonosnak kereseti viszonyaiban, közszolgálati alkalmazotti minőségében nem állott-e be esetleg időközben változás és