Külügyi Közlöny 11. 1931 (Budapest, 1932)

1931-08-01 / 6. szám

Kézirat. XI. évfolyam. Budapest, 1931 augusztus 1. 6. szánL KÜLÜGYI # KÖZLÖNY KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISTERIUM. A Külügyi Közlöny 1927 évi január hó 1-től kizárólag a m. Jár. külügy minist erium és a külképviseleti hatóságok belső használatára adatik ki s így abba csakis a m. kir. külügy­ministerium és a külképviseleti hatóságok tisztviselői nyerhetnek betekintést. A Külügyi Közlöny kezelése tekintetében tehát a hivatalos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályzat mérvadó. RENDELETEK. 21.700/9—1931. szám. Rendelet a külföldön élő magyar állampolgárok anyagi támogatása tárgyában. (Valamennyi tényleges m. kir. külképviseleti hatóságnak.) A külföldön élő magyar állampolgárok anyagi támogatásánál az egyes külképviseleti hatóságok eltérő szempontok szerint járnak el, a külképviseletek által e célra felhasznált összegek rohamosan növek.-zenek és már messze meghaladják az e célra előirányzott és a jövőben rendelkezésre álló összegeket amellett, hogy a segélyezettek részéről elkövetett visszaélések is egyre nagyobb számban fordulnak elő. Ezen körülmények, valamint az állami ad­minisztráció egyszerűsítésihez fűződő érdekek figyelembevételével a külképviseleti hatóságok részéről a külföldön élő magyar állampolgárok anyagi támogatása körül követendő eljárásra nézve a következőket rendelem: 1. A magyar állampolgárok anyagi támo­gatásának kérdésében a külképviseleteknek álta­lában a következő szempontok szerint kell eljárniok: Hiányt szenvedő magvar állampolgároknak a külföldön az állam részéről anyagi támogatásra jogigényük nem lévén, pénzsegélyek csak mél­tányosságból és csak a következő korlátok között engedélyezhetők: Segélyek csak abból az ellátmányból folyó­síthatok, amelyeket a külképviseleteknek „ki­vándorlási segélyalap 1 címen időnként rendel­kezésükre bocsátok és csak addig a mértékig, amily mértékben arra ez ellátmányuk fedezetet nyújt. Azok a külképviseleti hatóságok, amelyek részére ily ellátmányt nem engedélyeztem, a külképviselet pénztárából előlegezhetnek segé­lyeket, de — kivéve a 4. pont esetét — csak esetről-esetre előzetesen kikérendő külön enge­délyem alapján. A segélykérőt, ha tartózkodási helyén őt segíteni tartozó hozzátartozója nincs, az illeté­kes külképviseleteknek lehetőleg a működési területükön levő jótékonysági egyesületekhez, népkonyhákhoz és hasonló ottani karitatív intéz­ményekhez kell utasítaniok. Anyagi támogatást a külképviseletek csak az esetben engedélyezhet­nek, ha a támogatásra szoruló magyar állam­polgár más módon segítséget nem nyerhet. A külképviseleteknek ügyelniök kell arra, hogy a pénzbeli támogatásokra folyósított ki­adásaik a feltétlen szükségesség határait túl ne lépjék ós hogy a folyósított pénzösszegek csak­ugyan a meghatározott célra fordíttassanak. Minden megtörtént kifizetésről egy példány­ban nyugta, erről pedig két-két másolat veendő. A nyugtának a segély közelebbi céljának meg­jelölése mellett kötelező nyilatkozatot kell tartalmaznia arra nézve, hogy a segélyezett a segélyt, illetve annak ellenértékét, mihelyt lehet, visszafizeti. A nyugta-másolatot a külképviselet eljáró tisztviselőjének aláírásával és a külkép­viselet pecsétjével kell ellátni. 2. Pénzbeli segély (ú. n. gyorssegély) csak kivételes méltánylást érdemlő esetekben és rend­szerint csak egyszer engedélyezhető oly egyé­nek részére, akiknek léte a külképviselet támo­gatása nélkül veszélyeztetve van (elhalt magyar állampolgárok hátrahagyott gyermekei, munka­képtelenek stb.) ö

Next

/
Thumbnails
Contents