Külügyi Közlöny 10. 1930

1930-08-05 / 9. szám

szabbíthatnak meg útlevelet, ha az útlevelet kérvényező az útlevéltörvényben és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekben előírt feltételeknek megfelel. Kivándorló részére kiállított útlevélben azonban az utazás célja gyanánt mindig „kivándorlás" írandó be és az útlevélnek arra az államra kell szólnia, ahová az illető kivándorolni szándékozik. Amennyiben valamely útlevél kiállítása vagy meghosszabbítása ellen külképviseleti hatóságunknak bármely okból aggálya van, úgy előzőleg kérdést intéz a belföldi illetékes útlevélkiállító hatósághoz. Csak rövid idő óta hatóságuk területén tartózkodó, vagy átutazó magyar honosok részére azonban meghosszabbítás, vagy új útlevélkiállítás, sőt más államra való kiterjesztés is rendszerint csak az illetékes belföldi útlevélkiállító hatóság előzetes meghallgatása után eszközölhető. Kivándorlóknál különösen ügyelni kell arra, hogy ott, ahová kivándorolni akarnak, létfenntartásuk biztosítva legyen és az illető állam bevándorlási szabályainak megfeleljenek. Aggálytalan esetekben lehetőleg oda kell hatni, hogy a fél három évre váltsa ki, illetve hosszabbíttassa meg útlevelét, mert ez az útlevélkiállító hatóság munkáját csökkenti. Eredetileg belföldi hatóság által kiállított útlevél meghosszabbítása, illetve ennek helyébe új útlevél kiadatása esetén erről az illető belföldi útlevélkiállító hatóság közvetlenül értesítendő. Végül figyelmeztetendők külképviseleti hatóságaink, hogy Canadába ezidőszerint kivándorlók részére ne állítsanak ki útlevelet, mert a canadai kivándorlási hatóság jelenleg csak belföldi útlevélkiállító hatóság által kiállított útlevél birtokában levő kivándorlókat bocsát be. Budapest, 1930 évi április hó 10-én. A minister rendeletéből: Fiáth s. k. ministeri tanácsos. 40.407/2—1930 szám. Rendelet idegen állampolgároknak Németországban való tartózkodása és az oda szóló útlevelek kiállítása tárgyában. A m. kir. belügyminister úrnak idegen állampolgároknak Németországban való tartózkodása és az oda szóló útlevelek kiállítása tárgyában kiadott 141.595/1930. B. M. számú körrendeletét tudomásvétel és miheztartás végett közlöm. A minister rendeletére: Miklós s. k. Melléklet a 40.407/2—1930 számhoz. A magyar királyi belügyminister 141.595/ 1930. B. M. számú körrendelete. Idegen állampolgároknak Németországban való tartózkodása és az oda szóló útlevelek kiállítása tárgyában. Valamennyi útlevélkiállító hatóságnak. A német birodalmi törvények és rendeletek értelmében külföldi munkások Németországban csak oly üzemeknél alkalmazhatók, amelyeket erre az illetékes országos hatóságok (Landesamt für Arbeitsvermittlung) felhatalmaztak. Ezeknél is csak akkor kaphatnak a külföldi munkások alkalmazást, ha a külföldön levő és erre illetékes német külképviseleti hatóságtól olyan visumot nyertek, melynek szövegéből kitűnik, hogy tényleg valamely meghatározott munka vagy állás elvállalása céljából jöttek Németországba. Azok a mezőgazdasági külföldi munkások, akik már 1913 évi január hó 1-je, illetőleg azon külföldi nem mezőgazdasági munkások, akik már 1919 évi január 1-je óta mint ilyenek állandóan Németországban tartózkodnak, foglalkoztatásuk szempontjából nem tekintetnek külföldi munkásoknak és ennek igazolására egy felmentvénnyel (Befreiungsschein) láttatnak el. Ezek tehát a belföldi, vagyis a német munkásokkal egyenlő jogokat élveznek ugyan, természetes azonban, hogy a gazdasági viszonyok esetleges rosszabbodása esetén elkerülhetetlen üzemkorlátozásoknál elsősorban bocsáttatnak el. Az idegen állampolgárok ipari és kereskedelmi téren való alkalmazhatásánál általában azon vezérelvet tartják szem előtt, hogy azok a külföldiek, akik a fennemlített rendelkezések értelmében a német állampolgárokkal nem esnek egyenlő elbánás alá, akik tehát 1919 évi január hó 1-én még nem tartózkodtak állandóan Németországban, ott alkalmazást vagy foglalkozást csak az esetben kaphatnak, ha szakmunkájukban belföldi munkaerőkben nagy hiány van, s így alkalmaztatásuk a német birodalom érdekében kívánatos. Ugyanezen okból a német külképviseleti hatóságok a visumok megadása alkalmával is nagyon vigyáznak arra, hogy a német munkapiac a munkát vagy alkalmazást kereső külföldiek beözönlése következtében még jobban ne legyen megterhelve. A Németországba való beutazásra szóló visumot nyerő külföldiek útlevelébe ugyanis a visum szövegébe minden egyes esetben bejegyeztetik az utazásnak a bevallott célja (látogatás, tanulmány stb.), sőt gyanús esetekben még külön is felemlíttetik, hogy a fél valamely munka vagy állás elvállalására nincs jogosítva. A nem szállodákban lakó külföldieknek a helyi rendőrhatóságoknál kell