Külügyi Közlöny 9. 1929

Zágráb 2 nap Zürich ., 3 „ Budapest, 1929 évi február hó 25.-én. A minister rendeletére: Miklós s. k. 30.035/Sajtó H.—1929. szám. Rendelet a Magyar Idegenforgalmi Tanács felállítása tárgyában. A m. kir. ministerium az idegenforgalom egységes megszervezésére, irányítására és felügyeletére, az idegenforgalom fejlesztésével foglalkozó szervezetek és alakulatok együttműködésének biztosítására a 2580/M. E.—1928. számú rendelettel Országos Magyar Idegenforgalmi Tanácsot állított fel. Az 0. M. I. T. vonatkozó felterjesztésére közlöm, hogy az 0. M. I. T., mint a magyar királyi kormány hivatalos idegenforgalmi szerve megkezdte működését. Felhívom az összes külképviseleti hatósáságokat, hogy országunkra nézve oly fontossá vált idegenforgalmat és annak érdekeit különösen tartsák szemmel és támogassák. Kívánatos volna, hogy a külföldön a külképviseleti hatóságok ellenőrzése mellett működő magyar egyesületek az idegenforgalom akcióiba bevonassanak. Az idézett rendeletet fontosságánál fogva alább egész terjedelmében közlöm. Budapest, 1929 évi február hó 8.-án. A minister helyett: Kimen Héderváry s. k. Melléklet a 30.035/Sajtó H.—1929. számhoz. A magyar királyi ministerium 2.580/ 928. M. E. számú rendelete az „Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács" szervezése tárgyában. Budapesti Közlöny 1928 július 21. A m. kir. ministerium az idegenforgalom egységes megszervezésére, irányítására és felügyeletére, az idegenforgalom fejlesztésével foglalkozó szervezetek és alakulatok együttmükö* désének biztosítására Országos Magyar Idegenforgalmi Tanácsot állít fel, melynek szervezése tárgyában a következőket rendeli: Az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács az idegenforgalommal kapcsolatos kérdésekben a ministereknek és más hatóságoknak felhívásra, vagy saját kezdeményezéséből szakvéleményt nyilvánít, javaslatokat dolgoz ki, előterjesztéseket tesz, továbbá hatósági jogkörbe nem tartozó és hatósági intézkedést nem kívánó ügyekben határoz. A hatóságok az idegenforgalommal kapcsolatos elvi jelentőségű és fontosabb ügyekben döntés, vagy intézkedés előtt a tanács véleményét kikérik. Különösen feladata az idegenforgalom fejlődését bel- és külföldön netalán gátló akadályok elhárítása és minden olyan gyakorlati intézkedés kezdeményezése és gyors végrehajtásának előmozdítása, mely intézkedés hivatva van egyrészt az idegenforgalom fejlődésének előfeltételeit a belföldön megteremteni, másrészt a magyar idegenforgalom érdekében külföldön kifejtett propagandát minél sikeresebbé tenni. E célból tanulmányozza azokat a módozatokat, melyek mellett az idegenforgalom különösen fejleszthető, nyilvántartja mindazokat a helyeket, melyek úgy a belföldi turistaforgalom, mint a külföldről ide irányuló idegenforgalom szempontjából jelentőséggel bírnak, törekszik ezeket úgy a belföldi, mint a külföldi utazó közönség előtt megismertetni, hozzáférhetőkké és az idegenforgalom céljaira alkalmasakká tenni. A tanács nyilvántartja az idegenforgalom szolgálatában álló üzemeket és intézményeket, tapasztalatai alapján javaslatokat tesz az intézkedésre hivatott hatóságnak, üzemnek, vagy intézménynek. Felkérés esetében szakvéleményt ad az idegenforgalom fejlesztése érdekében tervezett beruházásokra nézve. Ily beruházások létesítését és szakszerű kihasználását a rendelkezésre álló eszközökkel előmozdítja. A tanács állandó figyelemmel kíséri az idegenforgalom minden ágazatát mind elméleti, mind gyakorlati szempontból és törekszik odahatni, hogy az ország természeti, kulturális és gazdasági értékei az idegenforgalom szolgálatában minél jobban • kihasználtassanak és azok mind a belföldön, mind a külföldön az ország érdekeinek megfelelően és méltóan minél ismertebbekké legyenek. A tanács képviseli a magyar idegenforgalmi érdekeket a külföldön működő hasonló szervezeteknél, melyekkel állandó kapcsolatot tart fenn. A tanács elnöke a mindenkori kereskedelemügyi minister. Helyettese az általa kijelölt kereskedelemügyi államtitkár. Alelnökeit, akiknek száma legfeljebb 3 lehet, 3 évi időtarlamra a kereskedelemügyi minister nevezi ki.