Külügyi Közlöny 8. 1928

Gyakorlati tudnivalók

í ily intézkedésre a kollektív szerződéseknél is I szükség van, mert kollektív szerződéseknél is előfordulhat, hogy a szerződés, habár Magyarország meg is erősítette azt, kellő számú más szerződő fél megerősítésének hiányában életbe nem lép. A törvény bizonyára csak azért szól a megerősítő okiratok kicseréléséről, mert abban az időben kollektív szerződések kötése még ritkábban fordulván elő, a törvényhozó csak a kétoldalú szerződéseket tartotta- szem előtt. A - gyakorlat -szerint tehát a kollektív nemzetközi szerződéseket becikkelyező törvények is csak akkor hirdettetnek ki, ha a szerződés életbelépése a megerősítő okiratok letétele következtében már biztosítva van. Az Országos Törvénytárban való kihirdetés alkalmával ilyenkor a törvény címe után rendszerint a következő mondatot olvassuk: „A megerősítő okiratok -ban 19 . . évi hó . . napján tétettek le " A megerősítő okiratok kicserélésére, illetőleg letételére vonatkozó adatoknak az Országos Törvénytárba való felvétele a most említetteken kívül még egy nagy gyakorlati előnnyel jár. A jelen munkálat előző pontjaiban már többször volt szó arról, hogy a nemzetközi szerződések életbelépése rendszerint akként van meghatározva, hogy az életbelépés napjául a megerősítő okiratok kicserélésének, illetőleg letételének napja vagy attól számított bizonyos időpont (nyolcadik nap, tizenötödik nap, egy hónap stb.) van megjelölve. Ennélfogva mindenki, aki az Országos Törvénytárat kezébe veszi, a nemzetközi szerződés életbelépés! záradékának s a becikkelyező törvény címe után zárójelben olvasható megjegyzésnek egybevetéséből minden nehézség nélkül meg tudja állapítani, hogy az illető nemzetközi szerződés Magyarországra nézve mikor lépett életbe. Ennek a napnak pontos meghatározhatása végett a nemzetközi szerződéseket becikkelyező törvény címe után következő megjegyzés szövegét mindenkor úgy állapítjuk meg, hogy abban annak a nemzetközi aktusnak a kelte legyen megjelölve, amelytől az életbelépés függ. így például abban az esetben, ha valamely kollektív nemzetközi szerződés életbelépéséhez valamennyi vagy bizonyos számú szerződő állam megerősítő okiratának letétele szükséges, a Törvénytárban való kihirdetés alkalmával nem azt a napot fogjuk kitenni, amelyen Magyarország tette le a megerősítő okiratát, hanem azt a napot, amelyen az életbelépéshez szükséges utolsó megerősítő okirat tétetett le, mert a nemzetközi szerződésnek Magyarországgal szemben való életbelépése szempontjából is ez a nap bír jelentőséggel. Kollektív szerződéshez való utólagos csatlakozás esetében a csatlakozás bejelentésének időpontja a fontos, ennélfogva az ilyen szerződést becikkelyező törvény kihirdetésénél a következő jegyzet szerepel: „Magyarország csatlakozása a kormánnyal 19 . . évi hó . . napján közöltetett." Félreértések elkerülése végett megjegyzendő még, hogy a nemzetközi szerződéseket becikkelyező törvények kihirdetése körül kialakult fentebb ismer letett gyakorlat összhangban áll az 1920 : I. t.-c. 13. § 2. bekezdésének azzal a rendelkezésével, hogy az országgyűlés által alkotott törvényeket a kormányzó, hacsak a visszaküldés jogával nem él, legkésőbb hatvan napon belül kihirdetési záradékkal és aláírásával látja el. Összhangban áll pedig azért, mert az 1920 : I. t.-c. e rendelkezése nem helyezte hatályon kívül az 18ál : LXVI. t.-c. 2. §-át s így e két törvény együtt nyer alkalmazást, még pedig oly módon, hogy az 1920:1. t.-c. 13. §-ában említe/tt hatvannapos határidő a nemzetközi szerződéseket becikkelyező törvények kihirdetése szempoíitjából csat a megerősítő okiratok kicserélésének vagy letételének, illetőleg a csatlakozás bejelentésének napjától kezdődik, mert a nemzetközi szerződéseket becikkelyező törvények kihirdetése az 1881: LXVI. t.-c. 2. §-ához képest csak ekkor válik lehetővé. II. Amennyiben a nemzetközi szerződés megerősítéséhez az országgyűlés hozzájárulása nem szükséges, a szerződés nem iktattatik törvénybe, hanem szövege rendeleti úton nyer a hivatalos lapban kihirdetést. Az e tárgyú rendeletek rendszerint M. E. (miniszterelnökségi) i ügyszám alatt a miniszterelnök aláírásával tétetnek közzé. A rendeletek szövegezése tekintetében a gyakorlatban bizonyos egyöntetűség fejlődött ki, amelyre nézve az alábbiak szolgálhatnak irányadókul. A cím szokásos szövegezése: „A m. kir. minisztériumnak . . . . /19 . . M. E. számú rendelete, a tárgyában országgal 19 . . évi hó . . napján -ban kötött szerződés életbelépéséről." Az 1. § így szokott szólani: „A tárgyában országgal 19... évi hó . . . napján -ban kötött szerződés megerősítő okiratai ..... .-ban 19 . . évi . . . hó . . napján kicseréltetvén, a szerződés . . . cikke értelmében ugyanazon a napon életbe lépett (vagy a megerősítő okiratok kicserélésétől számított . . -ik napon vagyis 19 . . évi hó . . napján életbelép)." A rendelet 2. §-a a becikkelyezés alá eső nemzetközi szerződések becikkelyezéséről szóló /