Külügyi Közlöny 8. 1928

Gyakorlati tudnivalók

/ A törvényjavaslat címében a szerződés tárgyát, aláírásának napját és helyét s ezek mellett kétoldalú szerződéseknél a másik szerződő felet is megemlítjük. Tehát: „Törvényjavaslat a tárgyában országgal -ban 19 . . évi . . . . hó . . napján kötött szerződés becikkelyezéséről." A törvényjavaslat 1. §-a így szokott hangzani: „A tárgyában országgal -ban 19 . , évi hó . . . napján kötött szerződés az ország törvényei közé iktat'tatik." A 2. § rendszerint a szerződés szövegét tartalmazza Ha a kétoldalú szerződés magyarul és a másik szerződő fél nyelvén köttetett, mind a két eredeti szöveget törvénybe cikkelyezzük. Ha a kétoldalú szerződés csak egy nyelven köttetett, vagy ha kollektívszerződés becikkelyezéséről van szó, az eredeti szöveg mellé hivatalos magyar fordítást is csatolunk. A 2. § bevezetése tehát így szól: „Az 1. §-ban említett szerződés eredeti magyar és szövege (vagy eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása) a következő:" s e bevezetés után hasábosan következik a szerződés kétnyelvű eredeti szövege vagy pedig egynyelvű eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása. Amennyiben szükséges, a 3. §-ba a törvény végrehajtására és életbelépésére vonatkozó rendelkezéseket vesszük fel. Különösen az életbelépési záradék megállapításánál kell óvatosan eljárnunk. Jogszabályaink értelmében ugyanis a törvény, ha csak maga egyéb rendelkezést nem tartalmaz, az Országos Törvénytárban való kihirdetésétől számított tizenötödik napon lép életbe. Ámde a nemzetközi szerződéseket becikkelyező törvények, amint fentebb jelen munkálat első részében már említtetett, csak a megerősítő okiratok kicserélése, illetve letétele után hirdethető ki. Abban az esetben tehát, ha a szerződés mindjárt a megerősítő okiratok kicserélése, illetve letétele napján vagy attól számított rövid idő múlva lép életbe, gondoskodni kell arról, hogy a nemzetközi szerződés s az azt becikkelyező törvény hatálya ugyanattól az időponttól kezdődjék, mert különben az a ferde helyzet állana be, hogy a nemzetközi szerződés hatálya kifelé és befelé más-más naptól kezdve számítódnék. Ennélfogva az ily esetekben szokásos életbelépési rendelkezés így szól: „A törvény kihirdetése napján, azonban a szerződés életbelépésének napjától kezdődő hatállyal, lép életbe." A törvényjavaslat szövegezésére nézve fentebb előadottak természetesen adott esetekben módosítást igényelhetnek s amennyiben szükséges, a törvényjavaslatba a szerződéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések is felvehetők. A törvényjavaslathoz indokolás is készítendő. Ha a szerződés oly természetű, hogy az arra vonatkozó törvényjavaslat benyújtására a külügyminiszter van hivatva, a törvényjavaslatot és indokolását a külügyminiszter készítteti el. A továbbiakban a törvényjavaslattal ugyanúgy kell eljárni, mint minden más törvényjavaslattal. Ennélfogva a nemzetközi szerződéseket becikkelyező törvényjavaslatot is be kell mutatni a minisztertanácsnak s azután a javaslatnak alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés . elé való terjesztéséhez kormányzói engedélyt kell kieszközölni. Ily előzmények után kerül benyújtásra a törvényjavaslat. Az országgyűlés képviselőháza a beterjesztett törvényjavaslatot úgy mint más törvényjavaslatot, az érdekelt bizottságok meghallgatása és jelentésüknek előterjesztése után •először általánosságban, azután részleteiben, végül harmadszori olvasásban letárgyalja. A javaslat azután a felsőházba jut, amely a javaslattal annak bizottsági letárgyalása után a bizottság jelentése alapján foglalkozik. Elfogadása után a két ház képviselőiből (előadó, jegyző), valamint az érdekelt minisztériumok kiküldötteiből álló egyeztető bizottság felváltva a felsőház és a képviselőház elnökének vagy helyettesének elnöklete alatt megállapítja az országgyűlés két háza által elfogadott törvény hiteles szövegét. Az országgyűlés által elfogadott becikkelyező törvény — épen úgy, mint minden más törvény — minthogy a törvényhozó hatalmat az 1920 : I. t.-c. 4. §-a és az 1926 : XXII. t.-c. 47. §-a szerint jelenleg egyedül az országgyűlés gyakorolja, az első helyen említett törvény 13. §-ának második bekezdése értelmében szentesítés alá nem esik s ezért azt az országgyűlés két házának elnökei a kihirdetési záradékkal és kormányzói aláírással való ellátás tárgyában teendő intézkedés végett a miniszterelnöknek megküldik. A miniszterelnök azonban, amint ez a jelen munkálatnak alább következő 5. pontjából kitűnik, a kihirdetés tárgyában szükséges intézkedéseket csak utóbb a külügyminisztertől érkező újabb megkeresés alapján teszi meg. 3. A nemzetközi szerződést megerősítő okirat kiállítása. I. Mihelyt az országgyűlés a nemzetközi szerződést becikkelyező törvényt megalkotta, következik a nemzetközi szerződést megerősítő okirat kiállítása. A megerősítéssel kapcsolatos intézkedések megtétele a kifejlődött gyakorlat szerint min-