Külügyi Közlöny 7. 1927

1927-09-15 / 11. szám

70.296/6—1927. szám. A kiadatási iratoknak más külképviseleti hatósághoz való áttétele körüli eljárás. Kiadatási ügyekben gyakran előfordul, hogy az a külképviseleti hatóság, amely az alakszerű kiadatási kérelem előterjesztésére utasíttatik, a kiadatási kérelem előterjesztése iránt nem intézkedhetik, mert a terhelt időközben másik államba távozott és így az ott székelő m. kir. külképviseleti hatóság látszik hivatottnak a szükséges intézkedések megtételére. Egyes külképviseleti hatóságok ilyen esetekben az általuk kézhez vett iratokat és utasításokat a kiadatási ügyek sürgősségére figyelemmel, minden további rendelkezés bevárás i nélkül áttették a terhelt újabb tartózkodó helye szerint illetékes m. kir. külképviseleti hatósághoz, amely az a^kszerü kiadatási kérelmet ugyancsak további intézkedés bevárása nélkül terjesztette elő az illető kormánynál. Az utóbbi időben felmerült konkrét eset kapcsán kérdést intéztem a m. kir. igazságügyminister úrhoz annak tisztázása végett, hogy a m. kir. külképviseleti hatóságok a hozzájuk ily módon áttett kiadatási ügyekben minő szempontokra kötelesek figyelemmel lenni annak megállapításánál, hogv az eredetileg egy másik államba irányított iratok a terhelt új tartózkodási helyének államával fennálló viszonylatban is alkalmasak-e a kiadatási kérelem előterjesztésére. A m. kir. igazságügyminister úr ebben a kérdésben álláspontját egy hozzám intézett átiratban az alábbiak szerint fejtette ki: „Ha az európai (kontinentális) államokat tartjuk szem előtt, az esetek túlnyomó részében alig fordulhat elő, hogy a kiadatási szerződések hasonlósága mellett valamely államból kikérés esetében a kiadatásnak ugyanazon bűncselekmény miatt más állammal szemben jogi akadálya volna és így megnyugvással lehet azt a gyakorlatot követni, hogy az a m. kir. követség, amely a kiadatási iratokat megkapta, külön utasítás nélkül továbbítsa azokat abban a másik államban működő m. kir. követséghez, ahol a bűntettes tartózkodik és csak egészen kivételes esetekben történhetik meg az, hogy a kiadatás lehetősége valamely különös okból kétségessé válik, amikor is a m. kir. külképviseleti hatóságnak — ha aggálya támad — természetesen utasítást kell kérnie a további eljárásra nézve." „A kiadatási iratok továbbításakor mindig szem előtt kell tartani, hogy azok megfelelő fordítással felszerelve jussanak a kiadatásra hivatott kormány birtokába, erről tehát minden ilyen esetben a m. kir. külképviseleti hatóságoknak kell gondoskodniok. Természetesen erre nincs szükség abban az esetben, ha olyan államból kell a kiadatást kérni, amelynél ugyanabban az ügyben átszállítási kérelmet terjesztettünk elő s ilyenkor sem az a kérdés nem lehet vitás, vájjon a kiadatásnak onnan helye lehet-e, sem pedig a követség részéről nircs szükség más intézkedésre, mint arra, hogy az érdekelt másik m. kir. külképviseleti hatóságot a bűntettes hollétéről azzal a hozzáadással értesítse, hogy ez utóbbi ne átszállítási, hanem kiadatási kérelmet terjesszen elő, illetőleg a már előterjesztett átszállítási kérelmet megfelelően módosítsa." „Az előadottakon kívül még abban az esetben kellene külön utasítás nélkül mellőzni a kiadatási kérelemnek más követséghez áttételét, ha valamely szomszédos államból csekélyebb súlyú bűncselekmény (például egyetlen vétség) miatt terjesztettünk elő kiadatási kérelmet, a terhelt pedig távolabb fekvő államba menekül és ekként öt egy vagy több közbeeső állam területén át kellene hazaszállítani, mert ebben az esetben figyelemmel kell lennünk az átszállítással járó költségekre, amelyek esetleg nem állanának arányban a bűncselekmény csekély súlyával vagy az okozott kár nagyságával." A fentebbieket miheztartás végett azzal a hozzáadással hozom a m, kir. külképviseleti hatóságok tudomására, hogy a kiadatási ügyek áttételéről nemcsak hozzám kell jelentést tenniök, hanem közvetlenül értesíteniük kell mindazokat a m. kir. külképviseleti hatóságokat, amelyek a kiadatni kért terhelt átszállítási ügyében intézkedések tételére utasítást nyertek. Budapest, 1927. évi július hó 20-án. A minister rendeletéből: Császár, I. osztályú főkonzul. KÖZLEMÉNYEK. Pozsonyban m. kir. konzulátus felállítása. Pozsony székhellyel és a Csehszlovák köztársaságnak Slovensko és Podkarpatska-Rus önkormányzati területeire kiterjedő joghatósággal m. kir. konzulátus állíttatott fel, amely működését 1927. évi augusztus hó 16-án megkezdte. A konzulátus vezetője dr. Bartók László II. osztályú konzuli címmel felruházott alkonzul.