Külügyi Közlöny 6. 1926

1926-06-05 / 4. szám

VI. évfolyam. Bndapest, 1926. évi június hó 5-éiL 4. szam. KÜLÜGYI # KÖZLÖNY KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM. RENDELETEK. 4052/1 — 1926. szám. Rendelet a külföldön szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak külföldi fizetéséből levonandó nyugdíjjárulékok tárgyában. A külszolgálati illetmények élvezetében álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak külföldi fizetéséből levonandó nyugdíjjárulékok tárgyában 1925. évi december hó 9-én 14.678/1 -1925. szám alatt kelt rendeletemet 1926. évi június hó 30-ával hatályon kívül helyezem. A külföldi fizetésekből tehát folyó évi július hó 1-től kezdődőleg nyugdíjjárulék címén levonások többé nem eszközlendők. Budapest, 1926. évi május hó 4-én. A miniszter helyett: Nuber, s. k. 58.276/8—1926. szám. Rendelet a liáborri előtti magyar államadósságok jövőbeni kezelése tárgyában. A Külügyi Közlöny 1925. évi május hó 25-én megjelent 6. számában közzétett 61.493/8. b.— 1925. számú rendeletemet az időközben történt intézkedések figyelembevételével a következőkben ismétlem, illetve módosítom a m. kir. külképviseleti hatóságok tájékoztatása végett: A háború előtti magyar államadósságokról a trianoni békeszerződés 186. cikke és az ezt a cikket követő függelék rendelkezik. A hivatkozott cikk különbséget tesz a vasútakkal, vagy más javakkal biztosított és a nem biztosított adósságok között. Ugy a biztosított, mint a nem biztosított adósságok felosztandók voltak a régi Magyarország utódállamai között — ideértve a jelenlegi Magyarországot is. Erre a felosztásra a hivatkozott cikkben lefektetett alapelvek szem előtt tartásával a Jóvátételi Bizottság volt illetékes. I. A biztosított adósságok: az 1870. évi nyereménykölcsön, a tiszai és szegedi nyereménykölcsön, a budapest-pécsi vasúti kölcsön, a 3%-os Vaskapú-szabályozási kölcsön, a 3'/2%-os koronajáradék-kölcsön és az 1910. évi 4%-os járadékkölcsön. A Jóvátételi Bizottság a felsorolt biztosított adósságokra vonatkozólag a következőképen határozott : 1. Az 1870. évi nyeremény kölcsön, a tiszai és szegedi nyereménykölcsön és a budapestpécsi vasúti kölcsön egészben a jelenlegi Magyarországot terhelik. E kölcsönök szolgálatát Magyarország ellátja. Az adósságok koronaértékre szólván, a fizetések természetesen magyar koronában történnek. 2. A 3°/o-os Vaskapú-szabályozási kölcsön egészben Romániát terheli. E kölcsön jövőbeli szolgálatának ellátása ennélfogva Magyarországra semmilyen tekintetben nem tartozik, hanem kizárólag a román állam feladata. 3. A 3 Va %-os koronajáradék-kölcsön a jelenlegi Magyarország és Románia között oszlik meg a megállapított százalékos arányban; míg az 1910. évi 4°/o járadékkölcsönből valamennyi utódállam részt köteles vállalni. A Jóvátételi Bizottság határozata értelmében a felosztás kezdő időpontja 1919. évi július hó 1., vagyis minden állam a felosztott biztosított adósságokból reá eső rész szolgálatát ettől az időponttól kezdődőleg köteles ellátni. A 3V2°/o-os magyar koronajáradék-kölcsön felosztási aránya Magyarország és Románia között a Jóvátételi Bizottság által megállapíttatott ugyan, a gyakorlati végrehajtás azonban mindeddig nem történt meg, mert a román kormány még nem nyilatkozott a tekintetben, hogy miképen kívánja ezt az adósságot a magyar kormánnyal egyetértőleg rendezni. Az 1910. évi 4°/

0-os magyar járadékkölcsön a Jóvátételi Bizottság által már szintén felosztatott és az adósság szolgálatának ellátása tekintetében az 1925. évi november hó 14-én létrejött, 1926. évi március 19-én jóváhagyott prágai egyezmény rendelkezett. Eme megállapodás értelmében az adós utódállamok jogosultak az 1910. évi 4%-os járadékkölcsön-címleteket 1926.