Külügyi Közlöny 5. 1925
1925-08-29 / 8. szám
3. §• A m. kir. külképviseleti hatóságokhoz intézett megkereséseket magyar nyelven kell szövegezni. Eltérés ettől csak azokhoz a konzuli hivatalokhoz intézet megkereséseknél van, amelyeknek nevei mellett az I. alatt mellékelt kimutatás az idegen nvelv használatának szükségét jelzi. A m. kir. állami elme- és ideggyógyintézetekben, a m. kir. állami, a köz- és a nyilvános jellegű kórházakban ápolt külföldi állampolgárok honossága, valamint az ezek és hozzátartozóik" vagyoni viszonyainak megállapításáról szóló bizonyítványok beszerzése ügyében kelt megkereséseket a jelen rendelet II. számú mellékletén foglalt minta felhasználásával kell teljesíteni és azokat a 2. §-ban foglaltak figyelembe vételével kell továbbítani. A címben megnevezett hatóságok és közintézetek részéről a külföldi hatóságokhoz vagy kö? intézetekhez intézett megkeresésekhez, amenynyiben az eddigi gyakorlat alapján szükséges, az illető külföldi hatóság vagy közintézet hivatalos nyelvén kiállított fordítást kell csatolni. Ebben a tekintetben a következő rendelkezésekre kell figyelemmel lenni: A román királyság területére irányuló megkeresés esetében nemcsak ezt, hanem az esetleges mellékleteket is román nyelvre kell lefordítani. A lengyel köztársaságba küldött megkereséshez és ennek mellékleteihez lengyelvagy francianyelvü fordítást kell csatolni, az annakidején Ausztriához tartozott lengyel területekre irányuló megkereséshez és ennek mellékleteihez azonban francia vagy lengyel helyett nemetnyelvü fordítás is csatolható. A csehszlovák köztársaság és a szerb-horvát-szlovén királyság, valamint az Ausztria területére irányított megkeresésekhez fordítást csatolni nem kell. A Németországba küldendő megkereséseknek és azok mellékleteinek németnyelvű, az egyéb államokba irányított megkereséseknek és ezek mellekleteinek francianyelvü fordítással való ellátása az ügy érdekében minden esetben ajánlatos. Ha a megkereső hatóság vagy közintézet a jelen §-ban megjelölt esetekben a fordításokat maga kiállítani nem tudja, a 2. §~ban megállapított eljárást azzal a kiegészítessel kell alkalmazni, hogy a megkereséseket és ezeknek esetleges mellékleteit a m. kir. belügyministerium fordító-osztályához kell irányítani, még pedig azzal, hogy azokat lefordítás után a 2. §-ban foglaltak szerint elkészített borítókba (kötegbe) helyezve, közvetlenül továbbítsa a m. kir. külügyministerium futárosztályához. 5. §. A fordítási költségek lehető elkerülése céljából a külföldre irányított megkeresésekhez csak annyi mellékletet kell csatolni, amennyi az ügy elbírálásához feltétlenül szükséges. l'gy iratcsomagoknak (kötegeknek) továbbítását általában minden vonatkozásban lehetőleg mellőzni kell, hacsak az érdekelt külföldi hatóság, vagy közintézet azt kifejezetten nem kéri. Ebben az esetben az ügyiratokat fordítással ellátni nem kell. 6. §. A m. kir. külképviseleti hatóság a belföldi hatóságoktól vagy közintézetektől eredő és hozzájuttatott megkereséseket az erre illetékes szervek útján a címzett külföldi hatóságokhoz vagy közintézetekhez továbbítja; a megkeresés elintézése után a kézbesítést bizonyító iratot, a megkeresés megkísérelt teljesítésének eredménytelensége esetén pedig a megfelelő értesítéssel kiegészített ügyiratokat, megfelelő esetekben a külföldi hatóságoktól vagy közintézetektől a kérdéses ügyekben továbbítás végett hozzájuttatott válaszokat is az illetékes hazai hatóság vagy közintézet címével ellátott borítékokba helyezi és ezeket összegyűjtve csomagonként a m. kir. külügyministerium futárosztályához továbbítja. • 7. §. A m. kir. külügyministerium futárosztálya a m. kir. külképviseleti hatóságok által csomagokban felterjesztett, külföldről érkezett iratokat közvetlenül a címzett belföldi hatóságokhoz és közintézetekhez továbbítja. II. FEJEZET. Eljárás a belföldi hatóságokhoz és közintézetekhez érkező külföldi megkeresések esetében. 8. §. A külföldi hatóságoktól vagy közintézetektől a címben megnevezett hatóságok vagy közintézet^k intézkedési körébe tartozó ügyekben, vagy címére érkezett megkeresések rendszerint a külállamoknak Magyarországon székelő külképviseleti hatóságai útján jutnak a m. kir. külügyministerhez. Ezeket a megkereséseket — amennyiben természetüknél fogva a m. kir. népjóléti ós munkaügyi minister elbírálását nem igényelik, — a m. kir. külügyminister közvetlenül továbbítja az intézkedésre illetékes vagy címzett hatósághoz vagy közintézethez, amely soronkívül megadott válaszát kisérő jelentéssel közvetlenül a m. kir. külügyministerhez terjeszti fel, aki a továbbiak iránt megfelelően intézkedik.