Külügyi Közlöny 4. 1924

1924-07-18 / 7. szám

az illető pénztári okmányban foglalt bevétel vagy kiadás elszámolására vonatkozik. A pénztáros köteles a kiadás vagy bevétel teljesítése előtt a fél által bemutatott pénztári okmányokat érdemben megvizsgálni, azaz megállapítani, vájjon ezek az előző pontokban foglalt követelményeknek, amelyekhez a pénz vagy érték átvétele vagy kiadása kötve van, mindenben megfelelnek-e." ad 15. §. 7. A 15. § törlendő. ad 32. § 8. E pontban „az ellenőr" kifejezés mindkét 5). pont. helyen „a pénztáros" kifejezéssel cserélendő ki. ad 33. § 9. A 3. pont törlendő, helyébe a következő 3. pont. szöveg lép: „3. Az illetékek kivetésének és beszedésének helyes, az előírások szerint történt eszközlését a hivatal vezetője hathatósan ellenőrizni tartozik. Ezt az ellenőrzést is a hivatalvezető vagy személyesen látja el, vagy annak gyakorlásával egy beosztott tisztviselőt bíz meg. Az ellenőrzés módja a helyi viszonyokra és a külképviseleti hatóságnál uralkodó különleges körülményekre való tekintettel az egyes külképviseleti hatóságoknál természetesen különböző lesz és annak megállapítása a hivatalvezetőre bízatik. Követendő elvként megállapíttatik azonban, hogy az illetékek helyes kivetése és beszedése, valamint elszámolása is naponként ellenőrizendő." ad 42. §. 10. E § alapján némely külképviseleti hatóságnál az a nehézkes, sok munkaerőt és munkaidőt igénylő eljárás honosodott meg, hogy q postán beérkező konzuli és egyéb illetékek a beérkező levelek felbontása után minden egyes esetben, kivétel nélkül először az el nem számolt konzuli illetékekfői vezetett nyilvántartásba vezettetnek be és a beérkezett kérvények elintézésének megtörténte után vezettetnek át — sokszor még ugyanaz nap délelőttjén — a konzuli illetéknaplóba, a postaköltségek térítményi jegyzékébe, a felek részére szolgáló nyomtatványok elszámolásába, stb. Ez a hosszadalmas eljárás a jövőben mindenesetre mellőzendő. A postán beérkező konzuli illetékeket és egyéb pénzösszegeket a jövőben úgy kell kezelni, mint a személyesen megjelent felektől rövid úton beszedett illetékeket. A félek által postán beküldött összeg tudniillik közvetlenül — tehát az el nem számolt konzuli és egyéb illetékek • nyilvántartásba való bevezetés mellőzésével — számolandó, el és vezetendő be a konzuli illetéknaplóba, a postaköltségek térítményjegyzékébe, a felek részére szolgáló nyomtatványok elszámolásába és esetleg egyéb nyilvántartásokba ós elszámolásokba. A beadványon minden egyes elszámolt összeget fel kell tüntetni, annak a tételszámnak a megjelölésével, amely alatt az elszámolás eszközöltetett. E beadványok kezelésénél a posta felbontását végző tisztviselő a kérvényező megbízottjaként szerepel és mint ilyen fizeti le az egyes naplók, nyilvántartások és elszámolások vezetésével megbízott tisztviselőnek az egyes összegeket. A kezelési eljárás részletes módozatait a fent. előadottaknak általános elvként történendő alkalmazásával, valamint a lielyi viszonyok tekintetbevételével minden egyes külképviseleti hatóságnál a hivatalvezető saját felelősségére állapítja meg és részletes jelentést tesz e tárgyban oly célból, hogy a felterjesztett jelentések alapján ez az egyszerűsített eljárás idővel az összes külképviseleti hatóságok részére a legmegfelelőbb módon egyöntetűen szabályozható legyen. Azokhoz a beadványokhoz csatolt összegeket, amelyek bármi okból (mellékletek hiányossága, beküldött pénzösszeg elégtelensége stb.) rövid úton nem intézhetők el, a jövőben is természetesen az eddigi eljárás szerint az el nem számolt konzuli ós egyéb illetékek nyilvántartásába kell bevezetni. A fentiekből következik, hogy a postán beküldött kérvények kezelésére megállapított ez az egyszerűsített eljárás a külképviseleti hatóságoknál annál nagyobb munkamegtakarítást fog eredményezni, minél nagyobb lesz azoknak a beadványoknak a százaléka, amelyek teljesen megfelelően vannak fölszerelve és amelyekhez a megfelelő pénzösszegek vannak csatolva. A külképviseleti hatóságoknak tehát elsősorban arra kell törekedniök, hogy a felek minél szélesebb körben tudomást szerezzenek arról, hogy az egyes konzuli és egyéb illetékek, valamint díjak kiszabása és beszedése alapjául szolgáló hivatali ténykedésre vonatkozó kérelmeik milyen mellékletekkel és mily pénzösszegeikkel szerelendők fel. A feleknek ezirányban történendő felvilágosítása egyrészt a sajtó útján, másrészt a szükséges adatokat tartalmazó nyomtatványok által történhetik legcélszerűbben, mely nyomtatványok a felekhez intézett minden tárgyú elintézéshez mellékelhetők. E felvilágosító nyomtatványokat természetesen költségniegtérítés mellőzésével kell a feleknek megküldeni. 11. A rendes napi és tíznaponkénti zárlatok ad 44. § a jövőben mellőzendők, a pénztáros azonban 2., 3., 4 köteles úgy a nagy-, mint a kisforgalmú kül- pont. képviseleti hatóságoknál naponként a pénztári órák után a bevételeket és kiadásokat egybevetni oly célból, hogy a pénztári maradvány naponként megállapíttassék és esetleges hibák és tévedések haladéktalanul kiküszöböltessenek. Ha a tényleges pénztári maradvány az elszámolások alapján megállapított maradvánnyal nem egyezik és az esetleges hibák és tévedések rövid