Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-05-25 / 10. szám

3. Korházi (elmegyógyintézet!, klinikai stb.) ápolás esetén a tényleges és nyugállományú állami tisztviselő és igényjogosult családtagjai, valamint az állami tisztviselőnek nyugdíjas özvegye és ellátási díjban részesülő árvája, óhajtása szerint, bármelyik osztályon elhelyezhető ; az Országos Tisztviselői Betegse^élyezési Alap terhére azonban az esetben, ha a kórházban (elmegy* így intézetben, klinikán stb.) a 11. osztály í,s rendszeresítve van, legfeljebb csak a II. osztály ápolási költsége, abban az esetben pedig, ha a II. osztály rendszeresítve nincsen, kizárólag a III. osztály után járó ápolási költség számítható fel és ezen ápolási díjak fedezésére a kórház (klinika stb.) az igényjogosulttól sem előlegesen, sem utólagosan fizetést nem követelhet. Ha ellenben az igényjogosult beteg a saját, vagy a hozzátartozója kifejezett kérésére valamely magasabb díjazású osztályon (I. osztály, külön osztály, külön szoba) részesül ápolásban, a II., illetőleg — abban az esetben, ha II. osztály rendszeresítve nincsen —•: a 111. osztályú és a tényleg igénybevett magasabb díjazású osztály napi ápolásHröltsége közötti különbözetet az igényjogosult a sajátjából köteles ^megfizetni és az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap terhére csak a második, illetőleg a harmadik osztály részére megállapított napi ápolási költség számítható fel. 4. A kórház (klinika, elmegyógyintézet stb.) igazgatója, az ápolás befejezése után, ha pedig az ápolás egy hónapnál hosszabb tartamú, havonként bemutatja az ápolási költségszámlát a népjóléti és munkaügyi miuisternek, az ápolási költségek utalványozása végett. A kórházi ápolás időtartama elvileg két hónapot meg nem haladhat. Ha tehát az ápolás kezdetétől számítva hat hét már eltelt s az illetékes osztály főorvosa a beteg állapotából azt következtetné, hogy két hónapon túl terjedő kórházi ápolás válik szükségessé, az ápolási időtartam meghosszabbítása céljából köteles hivatalból megokolt előterjesztést tenni a népjóléti és munkaügyi ministerhez. A ministeri döntés megérkezéséig a beteg kórházi ápolása folytatható. Elmebetegeknél az ápolási időtartam első í^ben egy évben, folytatólagos meghosszabbítás esetén pedig 3—3 évben állapíttatik meg. VI. Egyéb kedvezmények. 1. Az igényjogosult szülő nők részére abban az esetben, ha azt az igényjogosult vagyoni és kereseti viszonyai is indokolttá teszik, gyermekágyi segélyt engedélyezek s annak összegét esetekként 3000 koronában állapítom meg. Ezért a segélyért az igényjogosult nő, terhességének előrehaladtával, a népjóléti és munkaügyi ministeriuinhoz folyamodhatik. A kérvényhez mellékelni kell vagy a terhességet igazoló or.vosi bizonyítványt, vagy pedig a gyermek születését igazoló állami anyakönyvi kivonatot ós a kérvényt az igényjogosultság szempontjából az illetékes számfejtő-hivatal által záradékoltatni' kell. 2. Az igényjogosult tényleges, vagy nyugdíjas állományú állami tisztviselő elhalálozása esetén ennek özvegye, utóbbinak hiányában az elhunyt gyermekei a népjóléti és munkaügyi ministertől az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alapból temetési segélyt kérhetnek. Temetési segélyt csak abban az esetben engedélyezek, ha azt a vagyoni és kereseti viszonyok is indokolttá teszik. A temetési segélynek összegét az 1912 : LY. törvénycikk IV. fejezetének 77. és 78. §-ai szerint járó temetési járulék összegében állapítom meg. Ugyanilyen összegű temetési segélyt kaphatnak az igényjogosult gyermekek is, özvegy édesanyjuk el 1iái álozása esetén. Ha a tényleges, vagy nyugállományú állami tisztviselőnek, úgyszintén a nyugdíjas (kegydíjas) özvegynek olyan családtagja elhalálozik, aki után családi pótlékban vagy nevelési járulékban részesül, az elhalálozott családtag után abban az esetben, ha a segélyezést a vagyoni és kereseti viszonyok indokolttá teszik, az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap terhére, a temetési segélyre szintén igényt tarthat. A temetési segély azonos azzal az összeggel, amely az 1912. évi LXV. törvénycikk 77. és 78. §-aiban az elhalálozott állami tisztviselő személye után temetési járulék címén van megállapítva. 3. 1922. évi április hó 1-étől kezdve az igényjogosultak gyógyászati segédeszközöket (szemüveg, sérvkötő, fűző, mankó stb.) az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap terhére továbbra is csak abban az esetben nyerhetnek, ha az erre vonatkozó föltétlen szükségletet valamely állami, köz- vagy nyilvánossági joggal felruházott egyéb kórház (klinika) szakmabeli osztályának főorvosa megállapította s az ezen megállapítást igazoló hivatalos kórházi bizonyítvány az igényjogosult szabályszerűen záradékolt folyamodványához csatoltatik. A folyamodvány az igényelt költségek felülvizsgálása és az érvényesített összeg utalványozása végett a népjóléti és munkaügyi ministerhez íolterjesztendő. 4. Az 1., 2. és 3. pontokban említeti kedvezmények engedélyezése iránt előterjesztett kérelmekhez a jelen rendelet 111. fejezet, 7. pont, 3-ik bekezdésének b) pontjában említett bizonyítványt is csatolni kell.