Külügyi Közlöny 2. 1922 (Budapest, 1923)

1922-03-28 / 5. szám

3855/la—1922. szám. , Rendelet a hazai hatóságoknak am. kir. külképviseleti hatóságokkal, valamint a Magyarországon székelő idegen külképviseleti hatóságokkal való érintkezése tárgyában. A ministertanács a hazai hatóságok: és a m. kir. külképviseleti hatóságok, valamint a hazai hatóságok és a Magyarországon székelő idegen külképviseleti hatóságok között való érintkezés kérdését az 1921. évi december hó 30-án kelt határozatával szabályozta, amelynek rendelkezéseit a m. kir. külügyministerium ügyosztályaival, továbbá a m. kir. külképviseleti hatóságokkal tudomásvétel és miheztartás végett az alábbiakban közlöm: I. A hazai hatóságok ós a m. kir. külképviseleti hatóságok között való érintkezés. . „1. Hazai hatóságaink a külföldön székelő m. kir. külképviseleti hatóságokhoz átiratokat, megkereséseket, utasításokat közvetlenül nem intézhetnek, hanem ily intézkedés szükségének felmerülése esetén a m. kir. külügyministerium közvetítését tartoznak igénybe venni. 2. Ez a szabály politikai kérdésekben, vagy politikai vonatkozással bíró, adminisztratív természetű ügyekben kivételt nem tűr. Kivételnek van azonban helye a fenti általános szabály alól: a) minden oly esetben, amelyre vonatkozólag valamely hazai hatóságnak külföldön székelő magyar külképviseleti hatósággal való érintkezését érvényben álló tételes jogszabály engedi meg; b) a m. kir. kereskedelmi minister és a m. kir. külügyminister között fennálló megállapodás keretén belül a m. kir. kereskedelmi ministerium és az annak alárendelt hatóságok, valamint a külképviseleti hatóságaink között konzuli (gazdasági természetű) kérdésekben folytatott közvetlen érintkezés tekintetében; c) a pénzügyi igazgatás körében a Magyarország és Ausztria között, megejtendő felszámolást érintő, adminisztratív természetű ügyekben a m. kir. pénz ügy ministerium és a bécsi m. kir. követség csoportjaként működő bécsi felszámoló-hivatal között folytatott érintkezést illetően; d) az igazságügyi igazgatás körében előforduló egyes esetekben, amelyekben a közvetlen érintkezés eddig követett állapota nem írott jogszabályon, hanem állandó gyakorlaton alapul (így pl. külföldön házasságot kötni szándékozó magyar állampolgár részére kért házassági akadály alóli fölmentések ós egyéb házassági ügyek, a magyar jogról kért jogi vélemények és törvény bizonyítványok ügyei stb.); e) az előző pont alá nem vonható minden olyan adminisztratív jellegű ügyben, amelyben a közvetlen érintkezést az intézkedés megtételének sürgőssége indokolja. 3. A közvetlen érintkezésnek a fentebb, 2. a)—e) alatt megjelölt eseteiben is igénybe veendő a külügyministerium közvetítése, ha elvi jelentőségű, vagy esetleg egyéb szempontból jelentősnek mutatkozó kérdésről van szó. Sürgősség esetében ily ügyekben a külügyministerium a közvetlenül foganatosított intézkedésről lehetőleg azzal egyidejűleg tájékoztatandó." II. A hazai hatóságok és a Magyarországon székelő idegen külképviseleti hatóságok között való érintkezés. „1. Hazai hatóságaink a Magyarországon (Budapesten) székelő idegen külképviseleti hatóságokkal politikai ügyekben kizárólag a m. kir. külügyministerium közvetítésével érintkeznek. Ha9onló ügyben idegen külképviseleti hatóság által hozzájuk intézett megkereséseket érdemi elbírálás céljából a m. kir. külügyministeriumnak engedik át. 2. Politikai voryitkozással nem bíró mindén olyan ügyben, amelyben a közvetlen érintkezésre hazai tételes jogszabály, nemzetközi egyezmény, vagy e nemzetközi érintkezés formája tekintetében irányadó gyakorlatmódot nyújt, a közvetlen érintkezés meg van engedve. Minden más esetben az érintkezésnek a m. kir. külügyministerium közvetítésével kell történnie, miért is ezekben az esetekben az idegen külképviseleti hatóságok által megkeresett hazai hatóságok csakis a megkeresésnek az idegen hatóságoktól való esetleges átvételére és az ügynek a saját szempontjukból való letárgyalására szorítkoznak, érdemleges intézkedés előtt azonban a ra. kir. külügyministerium véleményét a felmerülő szükséghez képest kikérik s a megkeresésre adandó választ mindenkor a m. kir. külügyministerium közvetítésével juttatják a megkereső hatósághoz. Az idegen hatóság megkeresését tárgyaló válasz a külügyministerium közvetítésével adandó meg az I. pont alá nem vonható mindazokban az esetekben is, amelyekben a hazai hatóságnak a Magyarországon székelő idegen külképviseleti hatósággal való érintkezését turgyazó jogszabály a közvetlen érintkezést nem imperatíve írja elő. 3. A 2. pont rendelkezései megfelelően alkalmazandók azokra az esetekre is, amelyekben a megkereső fél a hazai, a megkeresett pedig az idegen külképviseleti hatóság. 4. A megelőző 1—3. pontok rendelkezései nem alkalmazandók azokra az esetekre, amelyek-