Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-09-15 / 1. szám

hogy a nős (férjes) és családos tisztviselők áthelyezése sok esetben családi viszonyaikra tekintettel nehézségekbe ütközik, a következő­ket rendelem: A diplomáciai külképviseletek vezetőinek házasságkötéséhez a Kormányzó Ur 0 Főmél­tósága, a többi külképviseleti tisztviselő házas­ságkötéséhez pedig a m. kir. külügyminiszter előzetes engedélye szükséges. 2. §. A házasságkötési engedély csak akkor ad­ható meg: a) ha a menyasszony szeplőtlen hírnévnek örvend, illetőleg, ha a vőlegény feddhetetlen jellemű és b) ha különös szolgálati tekintetek nem szólnak a házasságkötés ellen. 3. §. A VIII—XI. fizetési osztályba sorozott kül­képviseleti tisztviselők házasságkötési engedélyt csak különös méltánylást érdemlő esetekben nyerhetnek. A nős tisztviselők száma azonban a VIII. fizetési osztályban a rendszeresített állások 50%>-át, a IX—XI. fizetési osztályokban pedig azoknak 25%-át semmi esetre sem haladhatja meg. A jelen rendelet szempontjából „m. kir. külképviseleti tisztviselők" alatt a m. kir. követségi és konzulátusi létszámba tartozó,, valamint a m. kir. külképviseleti hatóságoknál alkalmazott egyéb, mindkét nembeli tisztviselő­ket — ideszámítva a kereskedelmi igazgatókat és földmívelésügyi szakelőadókat is — kell érteni. 5. §. A házasságkötés engedélyezésére vonatkozó s a m. kir. külügyminiszterhez címzett kérvényt a m. kir. külképviseleti tisztviselők közvetlen hivatali főnöküknél (a m. kir. külügyminisz­tériumban alkalmazott külképviseleti fogalma­zási tisztviselők ügyosztályuk vezetőjénél, a m. kir. külügyminisztériumban alkalmazott kül­képviseleti segédhivatali tisztviselők az elnöki osztály vezetőjénél, a m. kir. követségeknél és konzulátusoknál alkalmazottak pedig az illető követség vagy konzulátus vezetőjénél) nyújtják be. A közvetlen hivatalfőnök a kérvényt véle­ményes jelentéssel a m. kir. külügyminiszter elé terjeszti, aki a kérelem fölött az eset körül­ményeihez képest belátása szerint határoz. 6. §. Az a m. kir. külképviseleti tisztviselő, aki házasságkötési engedély nélkül, vagy ennek megtagadása ellenére köt házasságot, fegyelmi vétséget követ el, amely a fegyelmi eljárás megindítását és a hivatali állásától való azon­nali felfüggesztést vonja maga után. A vétkes tisztviselő a fegyelmi eljárás ada­tai alapján súlyosabb esetekben a szolgálat kötelékéből való elbocsátással, enyhébb esetek­ben pedig saját költségére való áthelyezéssel büntetendő. Budapest, 1921. évi április hó 9-én. Gratz s. 1c. 25.186/1—1920. szám. Rendelet hivatásos és alkalmi futárok kötelességei tárgyában. 1. A hivatásos és alkalmi futárokat a kül­ügyminisztérium elnöki osztályának utasításai szerint a futárosztály igazítja, illetőleg in­dítja el. 2. A futárok a következő okmányokkal látandók el: a) diplomata- vagy más rendes útlevél­lel ; előbbit — kizárólag csakis a külügy­minisztérium státusába tartozó tisztviselők ré­szére — a külügyminisztérium elnöki osztálya állítja ki; b) futárigazolvánnyal, amelyet szintén a kül­ügyminisztérium elnöki osztálya állít ki; c) a magával viendő futárcsomagokat fel­tüntető általános futárjegyzékkel, amelyet a futárosztály állít ki. 3. A fatárcsomagok — politikai és nem politikai természetűek — a futárosztályban szegélyesen veendők át; azok átvétele az említett általános jegyzék másolatán elisme­rendő. 4. Az átvett csomagokat — bármily ter­mészetűek legyenek is azok — útközben fel­bontani semmi körülmények között sem szabad. Erre csak a címzett külképviseleti hatóságaink jogosultak. Ha szükségessé válnék, hogy valamely ma­gyar külképviseleti hatósághoz címzett futár­csomag felbon tassék, úgy ezen csomag átveendő, a felbontás oka, valamint a csomag átvétele az általános futárjegyzéken feltüntetendő és továb­bítás esetén új csomagként kezelendő, vagyis az ily csomag az illető külképviseleti hatóság

Next

/
Thumbnails
Contents