Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-10-01 / 2. szám

A külkereskedelmi hírszolgálat ennélfogva nagyrészben a külképviseleti hatóságok ezirányú tevékenységére fog felépülni. Addig is, amíg a kormány abban a helyzetben lesz, hogy az összes illetékes tényezők, nevezetesen a kereskedelemügyi minisztérium és a többi gazdasági tárcák, valamint az érdekeltségek kéviseleteinek meghallgatásával a külkereskedelmi hírszolgálat végleges szervezetét és a különböző forrásokból eredő informatív anyag feldolgozásának módját megállapíthatná, szükségesnek tartom, hogy külképviseleti hatóságaink idevágó tevékenységüket már most megkezdjék. Erre vonatkozólag eleve hangsúlyozni kívánom, hogy a továbbra is kötelező — lehetőleg rövid — általános jellegű időszaki (havi és -évi) jelentésekre csak másodsorban helyezek súlyt, minthogy azok használhatósága egyrészt az adatok összegyűjtésének hosszabb időre terjedő módja, másrészt a terjedelmesebb jelentések összeállítása által igénybe vett idő, s végül a feldolgozás nehézsége és tartama az ily jelentések gyakorlati liasznavehetőségét nagy mértékben csökkenti, sőt gyakran kizárja. Ezzel szemben különös figyelmébe ajánlom a külképviseleti hatóságnak, hogy a magánfelek, valamint a magyar minisztériumok, vagy más hatóságok részéről hozzájuk intézett kérdezősködésekre gyors, alapos és érdemleges tudósításokat nyújtsanak. Emellett a külképviseleti hatóság vezetője, illetve annak a gazdasági ügyekkel foglalkozó tagjai állandó, éber figyelemmel kísérjék működési területük gazdasági viszonyainak fejlődését, a Magyarországot érdeklő termelési ágak helyzetét s másfelől igyekezzenek állandó összeköttetésben / maradni a hazái mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségek képviseleteivel, illetve a hozzájuk forduló cégekkel s az informatív hírszolgálat minden eszközével legyenek azok szolgálatára. Az általános érdekű tudósítások közül kiemelem a külkereskedelmi forgalom statisztikájára vonatkozó adatokat, amelyek lehetőleg első forrásból és még a hírlapi közzététel előtt szerzendők be és időközönként fölterjesztendők. A. Magyarországot érdeklő kiviteli és behozatali áruforgalom adatai lehetőleg külön volnának kimutatandók. A külföldi vagy hazai hatóságok, illetve érdekképviseletek, vagy cégek részéről történt kérdezősködésekre adott válaszok, amennyiben azok általános érdekűek, egyidejűleg a külügyminisztériummal is közlendők. Felhívom a külképviseleti hatóságot, hogy az előadottak értelmében külkereskedelmi hírszolgálati tevékenységét kezdje meg, az e célra szolgáló összeköttetései fejlesztésére különös gondot fordítson és érdemleges anyagot felölelő jelentéseit lehető sűrű időközökben, a folyó évi március hó 15-én ad 5211. szám alatt kelt leiratomban foglalt utasításhoz képest több példányban terjessze elő. Budapest, 1920. évi április hó 20-án. Teleld, s. k. 37.853/9—1920. szám. Rendelet a in. kir. külképviseletekhez benyújtott áruajánlatoknak a m. kir. kereskedelmi múzeumnak való megküldése tárgyában. A m. kir. külképviseleti hatóságoknál benyújtott áruajánlatok mikénti kezelésére nézve elrendelem, hogy a jövőben a külképviseletekhez benyújtott összes áruajánlatok, különbség nélkül, a szakmabeli érdekeltséggel állandó érintkezést fenntartó m. kir. Kereskedelmi Múzeumnak küldendők meg közvetlenül, egyidejűleg azonban annak jelzése mellett, hogy az ajánlat nevezett hivatalnak már megküldetett, a külügyminisztériumnak is másolatban bemutatandók. Amennyiben az ajánlattevő a költségek fedezésére hajlandó, az ajánlat továbbítása természetesen távirati úton is történhetik. Ez esetben a m. kir. Kereskedelmi Múzeumnak küldött távirat szövege fent jelzett módon a külügyminisztériummal Írásbeli jelentésben utólag közlendő. Budapest, 1920. évi november hó 29-én. A miniszter helyett: Wodianer s. k., rend. követ és megh. miniszter. 77.006/—1921. szám. Rendelet több tárcát érdeklő jelentéseknek több példányban való előterjesztése tárgyában. Az 1920. évi ad 5211/9—1920. számú rendelet ezennel hatályon kívül helyeztetik és annak helyébe a következők rendeltetnek el: A jövőben azok a jelentések, melyek tárgyuknál fogva több tárcát érdekelnek (működési területre vonatkozó törvények, kormányrendeletek, érdekképviseletek jelentései stb.), megfelelő számú mellékletekkel együtt legalább 3—4 példányszámban, azok a jelentések pedig, amelyek tárgyuk szerint valamely idegen tárca vagy hatóság elintézését igénylik és a külügyminisztériumban — közvetítő szerepe folytán — előreláthatólag csak hátirati elintézést nyernek, 2 vagy esetleg a tárgynak megfelelően több