Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-09-15 / 1. szám

Felhívom továbbá, hogy a külképviselethez ki nem nevezett s ott csupán ideiglenesen alkal­mazottak névjegyzékét javadalmazásuk összegé­nek feltüntetése mellett felterjeszteni szíves­kedjék. Fentjelzett s a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartása mellett felfektetett hitel­igénylési kimutatások az 1921/22. budgetév (1921 július 1.—1922 június 30.) II. negyedére (okt.— dec.) folyó évi szeptember hó első felében, III. negyedére (1922 január—március) folyó évi december hó első felében, végül IV. negyedére (1922 április—június) 1922 március első felében lesznek esedékesek és a. külképviseletek részé­ről minden további felszólítás nélkül a jelzett időpontokban ide beküldendők. Budapest, 1921. évi július hó 29-én. . A miniszter helyett: Nuber s. k., I. oszt. főkonzul. KÖZLEMÉNYEK. Jogtanácsosok alkalmazása. Az egyik magyar királyi külképviseleti hatóság jogtanácsos alkalmazására vonatkozó­lag tett javaslatot. E tárgyban a következő utasítás intéztetett az illető külképviseleti ható­ság vezetőjéhez:. „Értesítem Méltóságodat, hogy a volt osz­trák-magyar monarchia fennállása idejében, ha valamely követség vagy konzulátus mellé jog­tanácsos alkalmazásának szükségessége merült fel, az illető külképviseleti hatóság a szék­helyén működő tekintélyesebb ügyvédek egyiké­vel az alkalmazás föltételeire nézve előzetesen megállapodott s erről a kinevezési javaslat kap­csán a volt cs. és kir. külügyminisztériumhoz jelentést tett. A külügyminisztérium, ha az előterjesztést teljesíthetőnek találta, az iratokat hozzájárulás végett közölte a magyar és osztrák kereskede­lemügyi és igazságügyi minisztériumokkal s hozzájárulásuk esetében felhatalmazta az illető külképviseleti hatóságot, hogy — az előzetes megállapodás egyes pontjainál a maga, vagy az említett minisztériumok részéről szükséges­nek vélt módosítások keresztülvitele és elfoga­dása után — a javaslatba hozott ügyvédet jog­tanácsossá kinevezze. Amint a külképviseleti hatóság a jogtaná­csos kinevezésének megtörténtéről a vele léte­sített végleges megállapodás szövegének egy­idejű fölterjesztése mellett a külügyminiszté­riumnak jelentést tett, a külügyminisztérium erről az említett minisztériumokat tudomásvétel céljából értesítette. A követségi vagy konzulá­tusi jogtanácsosok kinevezése s a vonatkozó megállapodás szövege — ez utóbbi hirdetmény alakjában — a Budapesti Közlönyben mindig közzététetett. Ezenkívül a bíróságok tájékozta­tása céljából megfelelő közlemény jelent meg az Igazságügyi Közlönyben is. A jogtanácsosokkal kötött megállapodások több-kevesebb részletességgel állapították meg azokat a föltételeket, melyek mellett a jog­tanácsosok tisztjüket ellátták. így rendelkezé­seket tartalmaztak e reájuk bízott ügyek lelki­ismeretes kezeléséről, a követelhető tisztelet­díjakról és előlegekről, vagyontalan felek ingye­nes jogvédelméről, a jogtanácsos részéről letett óvadékösszegről, a megállapított föltételek alkal­mazásából vagy értelmezéséből fölmerülhető jog­viták eldöntéséről, stb., stb. A megállapodást gyakran egyszerű, a föltételeket magábanfoglaló írásbeli nyilatkozat helyettesítette. A jogtaná­csosoktól óvadék letételét nem minden esetben követelték. A jogtanácsosok alkalmazásáról szóló, a külképviseleti hatóságok részéről kiadott hir­detmény a megállapodások lényeges tartalmát foglalta magában és ezenkívül bizonyos észre­vételekkel és jogi útmutatással szolgált a hazai jogkereső felek részére, megismertetvén velük azokat a jogszabályokat, amelyek az illető kül­földi államban a leggyakrabban előfordulni szo­kottjogügyek elintézésére, lebonyolítására nézve fontossággal bírhatnak. Nézetem szerint nincs ok arra, hogy a jog­tanácsosok alkalmazásánál e bevált módszertől bármiben is eltérjünk. Ennélfogva felkérem Méltóságodat, hogy az idezárt két darab hir­detményminta figyelembevételével dr. N. N.

Next

/
Thumbnails
Contents