Külügyi Közlöny 1. 1921 (Budapest, 1922)

1921-09-15 / 1. szám

Felhívom továbbá, hogy a külképviselethez ki nem nevezett s ott csupán ideiglenesen alkalmazottak névjegyzékét javadalmazásuk összegének feltüntetése mellett felterjeszteni szíveskedjék. Fentjelzett s a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartása mellett felfektetett hiteligénylési kimutatások az 1921/22. budgetév (1921 július 1.—1922 június 30.) II. negyedére (okt.— dec.) folyó évi szeptember hó első felében, III. negyedére (1922 január—március) folyó évi december hó első felében, végül IV. negyedére (1922 április—június) 1922 március első felében lesznek esedékesek és a. külképviseletek részéről minden további felszólítás nélkül a jelzett időpontokban ide beküldendők. Budapest, 1921. évi július hó 29-én. . A miniszter helyett: Nuber s. k., I. oszt. főkonzul. KÖZLEMÉNYEK. Jogtanácsosok alkalmazása. Az egyik magyar királyi külképviseleti hatóság jogtanácsos alkalmazására vonatkozólag tett javaslatot. E tárgyban a következő utasítás intéztetett az illető külképviseleti hatóság vezetőjéhez:. „Értesítem Méltóságodat, hogy a volt osztrák-magyar monarchia fennállása idejében, ha valamely követség vagy konzulátus mellé jogtanácsos alkalmazásának szükségessége merült fel, az illető külképviseleti hatóság a székhelyén működő tekintélyesebb ügyvédek egyikével az alkalmazás föltételeire nézve előzetesen megállapodott s erről a kinevezési javaslat kapcsán a volt cs. és kir. külügyminisztériumhoz jelentést tett. A külügyminisztérium, ha az előterjesztést teljesíthetőnek találta, az iratokat hozzájárulás végett közölte a magyar és osztrák kereskedelemügyi és igazságügyi minisztériumokkal s hozzájárulásuk esetében felhatalmazta az illető külképviseleti hatóságot, hogy — az előzetes megállapodás egyes pontjainál a maga, vagy az említett minisztériumok részéről szükségesnek vélt módosítások keresztülvitele és elfogadása után — a javaslatba hozott ügyvédet jogtanácsossá kinevezze. Amint a külképviseleti hatóság a jogtanácsos kinevezésének megtörténtéről a vele létesített végleges megállapodás szövegének egyidejű fölterjesztése mellett a külügyminisztériumnak jelentést tett, a külügyminisztérium erről az említett minisztériumokat tudomásvétel céljából értesítette. A követségi vagy konzulátusi jogtanácsosok kinevezése s a vonatkozó megállapodás szövege — ez utóbbi hirdetmény alakjában — a Budapesti Közlönyben mindig közzététetett. Ezenkívül a bíróságok tájékoztatása céljából megfelelő közlemény jelent meg az Igazságügyi Közlönyben is. A jogtanácsosokkal kötött megállapodások több-kevesebb részletességgel állapították meg azokat a föltételeket, melyek mellett a jogtanácsosok tisztjüket ellátták. így rendelkezéseket tartalmaztak e reájuk bízott ügyek lelkiismeretes kezeléséről, a követelhető tiszteletdíjakról és előlegekről, vagyontalan felek ingyenes jogvédelméről, a jogtanácsos részéről letett óvadékösszegről, a megállapított föltételek alkalmazásából vagy értelmezéséből fölmerülhető jogviták eldöntéséről, stb., stb. A megállapodást gyakran egyszerű, a föltételeket magábanfoglaló írásbeli nyilatkozat helyettesítette. A jogtanácsosoktól óvadék letételét nem minden esetben követelték. A jogtanácsosok alkalmazásáról szóló, a külképviseleti hatóságok részéről kiadott hirdetmény a megállapodások lényeges tartalmát foglalta magában és ezenkívül bizonyos észrevételekkel és jogi útmutatással szolgált a hazai jogkereső felek részére, megismertetvén velük azokat a jogszabályokat, amelyek az illető külföldi államban a leggyakrabban előfordulni szokottjogügyek elintézésére, lebonyolítására nézve fontossággal bírhatnak. Nézetem szerint nincs ok arra, hogy a jogtanácsosok alkalmazásánál e bevált módszertől bármiben is eltérjünk. Ennélfogva felkérem Méltóságodat, hogy az idezárt két darab hirdetményminta figyelembevételével dr. N. N.