Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Görögország kapitulálása

a magyar királyi honvédség legfőbb parancsnokának. Erről az ünnepélyes aktusról a Német Távirati Iroda a következő­képen számolt be: A Führer és Horthy Miklós, Magyarország kormányzója között folytatott megbeszélések szeptember 10-én fejeződtek be. A Führer ünnepélyes formában átnyújtotta a kormányzónak, mint a magyar királyi honvédség legfőbb parancsnokának a vas­kereszt lovagkeresztjét. A magyar királyi honvédség csapatai híven bevált fegyverbarátságban a német katonákkal vállvetve viselnek hadat az európai kultúra bolsevista ellenségével s a Führer a kitüntetés adományozásával ezeknek a csapatoknak vitézségét részesítette tiszteletadásban. A magyar rádió szeptember 11-én délután háromnegyed 5 órakor Bárdossy László miniszterelnöknek és külügyminisz­ternek Magyarország népéhez intézett rádióüzenetét olvasta fel, amely Magyarországnak a bolsevizmus ellen vívott harcá­ról szól. A rádióüzenet így hangzik: — „A magyarság most másodízben találja magát szemben a bolsevista anarchiával. Először — huszonkét évvel ezelőtt — a saját portánkon, a saját országunkban kellett megküzdenünk vele. Akkor a világháború véres erőfeszítései után elaléltan és végleg kimerülve könnyű prédául estünk oda neki. Hónapokon át a magunk testén kellett megszenvednünk szörnyűségeit és szégyenét. Nemzeti életünket feldúlta, erkölcsi és szellemi javain­kat elpusztította ez a gyűlöletből, irigységből és erőszakból szü­letett anarchia, amely azt hazudta magáról, hogy a szociális igazságot valósítja meg. — Négy és fél hónap szenvedései után újra magáraébredt a nemzet és kivetette magából a mérget, amelynek fertőzése számunkra azóta többé nem veszély. — De amikor a baráti Németbirodalom megindította gigászi küzdelmét az Európa keletén leselkedő rémmel, hogy végleg leszámoljon vele, a békés városaink ellen intézett brutális és véres szovjet támadás után, európai kötelességünk tudatában mi is azonnal részt vállaltunk a harcból. — A német haderő oldalán és a régi fegyverbarátság szel­lemében hozzuk meg a magunk véráldozatát ebben az új keresz­tesháborúban, sok más nemzet fiaival együtt. Vitéz katonáink — akiket az egész nemzet hálája és áldása kísér — jól tudják, miért küzdenek. Azokban a városokban és falvakban, ahová be­vonulnak, a maga szörnyű valóságában tárul eléjük mindaz a barbarizmus, nyomorúság és szenvedés, amit a szovjet uralom jelent. A kezükbe kerülő hadizsákmányban pedig újabb és újabb bizonyítékokat találnak azokra a tervekre, amelyeket ez az uralom forralt Európa ellen. 6 Külügyi Évkönyv 1942. 81

Next

/
Thumbnails
Contents