Külügyi Évkönyv, 1942
KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Görögország kapitulálása
hoz intézett felhívás hasonló eljárásra, mindez kétségtelenül mutatja, milyen sorsot szántak a német népnek. Mindent összevéve, a birodalmi kormány kénytelen a következő nyilatkozatot tenni: Szovjet-Oroszország, minden vállalt kötelezettségével ellentétben és éles ellentétben ünnepélyes ígéreteivel, Németország ellen fordult. Szovjet-Oroszország 1. Németország és Európa ellen irányuló bomlasztó kísérleteit folytatta; 2. külpolitikáját mind nagyobb mértékben németellenes irányba állította és 3. teljes haderejével ugrásra készen felvonult a német határon. Ezzel Szovjet-Oroszország elárulta és megszegte a Németországgal kötött szerződéseket. A bolsevista Moszkva gyűlölete a nemzeti szocializmus ellen erősebb volt, mint a politikai józanság. Halálos ellenségként áll szemben a bolsevizmus a nemzeti szocializmussal. A bolsevista Moszkva hátba akarja támadni a nemzeti szocialista Németországot a létért folytatott küzdelmében. Németország nem hajlandó tétlenül tűrni keleti határának ezt a súlyos veszélyeztetését. Ezért a Führer parancsot adott a német véderőnek, hogy minden rendelkezésre álló hatalmi eszközzel szálljon szembe ezzel a fenyegetéssel. Németország tudatában van annak, hogy a most következő küzdelemben nemcsak a haza védelmére száll síkra, hanem hivatása az is, hogy az egész művelt világot megmentse a bolsevizmus halálos veszedelmétől és szabaddá tegye az utat Európában az igazi szociális felemelkedés felé. Szovjet-Oroszország megsegítésére szeptember 29-én Moszkvában értekezlet ült össze, melyről a következő hivatalos nyilatkozatot adták ki: — A szeptember 29-én megnyílt konferencia munkáját befejezte. Az értekezletet Roosevelt és Churchill kezdeményezésére hívták össze és célja annak a kérdésnek megvizsgálásában állott, milyen módon segíthet Anglia és az Egyesült Államok a legjobban a Szovjetunión. Különösen azt a kérdést kellett megvizsgálni, hogy a rendelkezésre álló hadianyagot hogy oszthatják cl és értékesíthetik a legcélszerűbben. A bizottságok munkáját a kölcsönös bizalom jellemezte és az a szándék vezette, hogy a háborút győzelmesen befejezhessék és ezáltal más népeket is felszabadíthassanak. A konferencián Sztálin aktív részt vett. Az értekezlet a három nagyhatalom teljes egyetértését fejezte ki. A záróülésen Molotov a következő beszédet tartotta:
