Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Görögország kapitulálása

belső állami szilárdságuk és rendjük fennmaradása, SzovjetOroszország betörése Romániába, a görög csatlakozás Angliához rövid ideig ezeket a területeket is azzal fenyegették, hogy általános hadszíntérré válnak. Elveinkkel és szokásainkkal ellentétben az akkori, ezekért az eseményekért felelős román kormány sürgős kérésére azt tanácsoltam, hogy a béke érdekében engedjenek a szovjetorosz zsarolásnak és adják át Besszarábiát. A román kormány saját népe előtt csak azzal a feltétellel vállalta a felelősséget, ha Németország és Olaszország kárpótlásként legalább kezességet vállal azért, hogy Románia fennmaradó területét már megkímélik a rázkódtatásoktól. Ezt nehéz szívvel megtettem. Elsősorban azért, mert ha a Németbirodalom kezességet vállal, az azt jelenti, hogy helytáll érte. Nem vagyunk sem angolok, sem zsidók. Ügy gondoltam, hogy utolsó órában szolgálatot tettem a békének ezen a területen, ha súlyos kötelezettség magamra vállalásával is. Ezeknek a kérdéseknek a végleges megoldása érdekében azonban és azért, hogy a birodalommal szemben tanúsított szovjetorosz állásfoglalásra is világosság derüljön, valamint a keleti határunkon egyre erősödő mozgósítás nyomása alatt meghívtam Molotov urat Berlinbe. A szovjetorosz külügyminiszter a következő négy kérdésben kívánta Németország álláspontjának tisztázását, illetve hozzájárulását. Molotov első kérdése: A Romániának adott német kezesség Szovjet-Oroszország Románia ellen intézett támadása esetén, Szovjet-Oroszország ellen is érvényes-e? Válaszom: A német kezesség általános és feltétlenül kötelez bennünket. Oroszország azonban sohasem közölte velünk, hogy Besszarábián kívül is vannak még egyáltalán érdekei Romániában. Már Észak-Bukovina megszállása is megsértése volt ennek a biztosítéknak. Nem gondoltam ezért, hogy Oroszországnak most egyszerre további szándékai lehetnének Romá niával szemben. Molotov második kérdése: Oroszország ismét fenyegetve érzi magát Finnország részéről. Oroszország elhatározta, hogy ezt nem türi. Kész-e arra Németország, hogy semmiféle támogatást nem ad Finnországnak, főleg pedig, hogy a Kirkenesbe leváltásra átvonuló német csapatokat azonnal visszavonja? Válaszom: Németországnak változatlanul nincsenek politikai érdekei Finnországban. Oroszország új háborúját a kis finn nép ellen azonban a németbirodalmi kormány nem tekintheti többé elviselhetőnek annál is inkább, mert sohasem hihetünk abban, hogy Finnország fenyegeti Oroszországot. De egyáltalán nem akarjuk, hogy a Keleti-tenger mégegyszer hadszíntér legyen. Molotov harmadik kérdése: Hajlandó-e Németország beleegyezni abba, hogy Szovjet Oroszország a maga részéről kezes-