Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Délvidék egy részének visszatérése Magyarországhoz

felborította a Németbirodalommal és Olaszországgal való barátságos együttműködésre alapított azt a politikai rendszert, amelynek keretébe a magyar és az akkori törvényes jugoszláv kormány kölcsönös megállapodása alapján a magyar-jugoszláv szer ződés tartozott és amely rendszernek ez a szerződés csak egyik része volt. Ugyancsak az államcsíny útján uralomra jutott jugoszláv kormány volt az, amely sorozatos légitámadásokat intézett magyar terület ellen s amelynek rendeletére sorkatonaság a magyar határon ismételten betöréseket kísérelt meg. A repülőtámadások több magyar életét oltották ki és magyar vagyon tárgyakat romboltak szét, amivel a jugoszláv kormány a barátsági szerződést maga semmisítette meg. Amikor azután az önálló Horvátország április 10-én történt megalakításával Jugoszlávia mint államalakulat megszűnt, a magyar kormány elemi kötelessége volt az, hogy a Magyarországtól a világháború után elszakított és Jugoszláviához csatolt területeket s az azon nagy tömegekben élő magyarságot védelmébe vegye és e területeket a magyar állam keretébe visszavezesse. Magyarország azonban még ekkor is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerb néppel nincsen vitája. Nemzeti becsületünk megtagadása és ezeréves történelmi missziónk megcsúfolása lett volna, ha az úgynevezett jugoszláv á.lam szétesése után véreinkkel és a volt magyar területekkel szemben fennálló nemzeti kötelességünknek nem teszünk eleget. Két nappal előzőleg, az április 13-i Pravda és az Izvesztija „A Külügyi népbiztosságban" címmel azonos szövegű közleményt hoztak, mely hivatalosan állást foglal a délvidéki magyar területek felszabadítása érdekében megindult hadjárattal szemben. A közlemény hírül adja, hogy április 12-én Kristóffy József moszkvai magyar követ látogatást tett A. Ja. Vysinszkij helyettes külügyi népbiztosnál. Utóbbival közölte a magyar követ kormányának megbízásából azokat az okokat, melyek következtében kénytelen volt jugoszláv területre bevonulni és annak a reményének adott kifejezést, hogy Magyarországnak ez a ténykedése a szovjet kormány által indokoltnak fog tekintetni. Erre a kijelentésre A. Ja. Vysinszkij a következő választ adta: Ha ez a kijelentés azért történik, hogy a Szovjetkormány nézetet nyilvánítson, akkor tartozom kijelenteni, hogy a szovjet kormány Magyarország hasonló lépését nem he.yeselheti. A szovjet kormányra különösen az gyakorol rendkívül rossz benyomást, hogy Magyarország Jugoszlávia ellen háborút kezdett mindössze csak négy hónappal azután, hogy ezzel az állammal örökös barátsági szerződést kötött. Nem nehéz megérteni, milyen helyzetben lenne Magyarország, ha ő maga került volna bajba és őt szag-