Külügyi Évkönyv, 1942

KÜLPOLITIKAI OKMÁNYOK 1941-RŐL (dr. BAROSS DKUCKER GYÖRGY) - Jugoszlávia összeomlása

nak trónralépését, m

;nt Jugoszlávia tényleges csatlakozását Angliához, ünnepelték, csak lényeges megerősítése ennek. A birodalmi kormány nem hajlandó tovább nézni a belgrádi bűnöző-érdekcsoport üzelmeit és nem hajlandó tűrni, hogy Jugoszlávia egy, a Szárazföldi idegen brit zsoldos csoport központjává váljon, mint ahogy ez Görögország esetében fennáll. A birodalmi kormány ezért parancsot adott a német csapatoknak, hogy minden rendelkezésre álló katonai eszközzel állítsák vissza a rendet és a biztonságot Európa e részében is. (MTI.) A néinetbirodalmi kormánynak Jugoszláviáról kiadott nyilatkozatához mellékletként egy terjedelmes emlékirat is tartozik, melyet a kormánynyilatkozattal egyidejűleg hoztak nyilvánosságra. Az emlékirat — melyet helyszűkére való tekintettel nem közölhetünk — a világháborút okozó szarajevói merényletről, a jugoszláv állam megalakulásáról, a kisebbségek, elsősorban a németajkúak üldözéséről részletesen megemlékezik, majd behatóan ismerteti azokat a kísérleteket, amelyeket az uralomrajutott német nemzeti szocialista kormányzat a Jugoszláviához fűződő kapcsolatok új alapra helyezése érdekében kifejtett. A memorandum a továbbiakban a Sztojadinovics kormány békés fáradozásait, az 1939 elején bekövetkezett bukása utáni jugoszláv külpolitikát, a jugoszláv vezérkarnak a nyugati hatalmakkal folytatott tárgyalásait, majd a háromhatalmi egyezményhez március 25-én történt csatlakozás és az azt követő államcsíny körülményeit ismerteti. Az em'ékirat befejező része a jugoszláv mozgósítás elrendeléséről, a jugoszláviai németek bántalmazásáról és az államcsínyt követő egyéb eseményekről emlékezik meg, amelyekért a fele lősséget a jugoszláv puccskormányra hárítja. Németország Jugoszlávia elleni katonai akciója előestéjén, április 5-én a Szocialista Tanácsköztársaságok Uniója és a Jugoszláv Királyság között barátsági és megnemtámadási Szerződés létesült. A szerződés szövege a következő: A Szocialista Tanácsköztársaságok Üniója Legfelsőbb Tanácsának E.nöksége és ö Felsége Jugoszlávia Kirá'ya, indíttatva a két ország között fennálló barátságtól és attól a meggyőződéstől, hogy közösen érdekükben áll a béke fenntartása, elhatározták, hogy barátsági és megnemtámadási szerződést kötnek és ebből a célból kije ölték teljhatalmú megbízottalkat. A Szocialista Tanácsköztársaságok Üniója Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége —