Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A Balkán egy éve a közelmúlt tükrében (PÁLÓCZI HORVÁTH GYÖRGY)

irányult. Ez a helyzet megváltozott némileg, amikor 1937-ben örök baráti szerződést kötött Jugoszláviával, majd a Balkán-szövetség tagjaival 1938 júliusában megkötötte a tesszaloniki-i egyezményt, amelynek értelmében újra fegyverkezhetett. Az európai háború kitörése után bulgár vezető politikusok semlegességi nyilatkozatokat tettek. 1940 januárjában Szaradzsoglu török külügyminiszter folytatott tárgyalásokat Szófiában, a török-bulgár tárgyalásokról kiadott jelentés szerint „megállapították, hogy a két ország álláspontja teljesen megegyezik a Balkán békéje fenntartásának és a bolgár kormány által kinyilvánított semlegesség megőrzésének kérdésében." Februárban Kioszeivanov miniszterelnök a bolgár külpolitikai célkitűzéseit a következőkben foglalta össze: 1. Feltétlen béke, 2. jóviszony a szomszéd államokkal, 3. szigorú semlegesség, 4. igazságos és barátságos jóvátételek azoknak a politikai igazságtalanságoknak, amelyek Bulgáriát a közelmúltban érték. Nemsokkal a nyilatkozat után Bulgáriában belpolitikai okokból kormányváltozás következett be, Bogdán Filov kultuszminiszter lett a miniszterelnök, a külügyminiszteri tárcát pedig Ivan Popov volt belgrádi követ vette át. A nyár végén a bulgár-román ellentét felszámolása következett be. Szeptember 7.-én aláírták a bulgár-román egyezményt, amelynek értelmében Dél-Dobrudzsa visszatért Bulgáriához, 45.000 bulgárt és 100.000 románt kicseréltek. A bulgár csapatok 20.-án lépték át a határt. A dél-dobrudzsai revízió után Bulgária 'tengely-kapcsolatai elmélyültek. Boris cár környezetének legfontosabb embere Bagrianov földművelésügyi miniszter, akit általában a jövő emberének tartottak, látogatást tett Mussolininél Rómában, Rust német kultuszminiszter pedig Szófiában tárgyalt és az egyik beszédében hangsúlyozta, hogy Németország nem akarja más népekre ráerőszakolni barátságát, vagy a maga rendszerét. Az olasz-görög háború kitörése után egyes bulgár lapok az ország Görögországgal szembeni követeléseit is hangoztatták. A török csapatösszevonásokat és behívásokat követően Dél-Bulgáriában is nagyobb csapategységeket tartottak. Ankara ezután ostrom-állapotot hirdetett ki egész európai Törökországra, és kijelentette: „hizton-