Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - A német-olasz-japán együttműködés (TÖRÖK ÁRPÁD)

üdülőhely tért vissza. Nem egy közülük nemzetközi mérlegre téve is párját ritkító jelentőségű. Természeti kincseik kihasználása azonban nagy tőkebefektetést kíván, annál is inkább, mert az idegen uralom — nagyon kevés kivétellel — nem fordított elég gondot az idegenforgalmi lehetőségek értékesítésére s majdnem valamennyi fürdő- és üdülőhely inkább visszafejlődött. Pedig kétségtelen, hogy a korszerűen berendezett, könnyen hozzáférhető erdélyi fürdők és nyaralóhelyek az ország Királyhágón inneni részére, békés időkben pedig idegen országokra is vonzó és ezen a réven az ottani kereseti viszonyokra kedvező hatással lesznek. Viszont az átmeneti közlekedési és egyéb nehézségek megszűntével az erdélyi és keleti részek nagyban emelik majd a trianoni terület idegenforgalmát s azok a számok, amelyek ezt eddig kifejezték (Budapest vendéglőiben és penzióiban az utóbbi években Rumániához csatolt területekről évente átlag 10.000 vendég szállt meg), megsokszorosodnak. Mindez természetesen sűrűbbé teszi a gazdasági és szellemi egybefonódást és öntudatosabbá alakítja a szükségét annak az egymásrautaltságnak, annak a kölcsönös kiegészítésnek, amely századok hosszú során át az ország minden részére az erkölcsi és anyagi jólét sorsdöntő feltételé volt és marad az eljövendő évezredekben is. A NÉMET—OLASZ—JAPÁN EGYÜTTMŰKÖDÉS. írta : TÖRÖK ÁRPÁD. Szeretünk a történelem logikájára hivatkozni, ami alatt azt értjük, hogy a történelem nem a véletlen játéka, hanem az események tartalmában és folyamatában bizonyos szükségszerűség rejlik. Természetes, hogy eszmeáramlatok vagy kimagasló egyéniségek bélyegét is magán hordja a történelem, de a mélységben ott van a törté-