Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - Magyar diplomácia az ország megcsonkításától az elszakított területek visszacsatolásáig (dr. HORVÁTH JENŐ)

A nyugati hatalmak maguk sem bíztak sokat középeurópai befolyásuk megtartásában, mert 1936 eleje óta, tehát attól kezdve, hogy Itáliát az angoloktól irányított szankciós politika Németország oldalára állította, Spanyolország és Franciaország angolbarát népfrontjaira építették számításaikat. Franco tábornok zászlóbontása megállította sikereik diadalútját és olyan mérkőzéshez vezetett, amelyben a népfront oldalán Anglia és Franciaország, azzal szemben pedig Itália és Németország önkéntesei vettek részt a küzdelemben. Mivel azonban a népfront Moszkva támogatását igyekezett a maga részére megszerezni, a helyzet kulcsát szemmelláthatólag az orosz hatalom tartotta kezében Európa megoszlott hatalmai között. Ebben az egyensúlyhelyzetben következett el 1938. március 12.-én Ausztriának Németországhoz való csatlakozása és annak Olaszország és Magyarország részéről történt elismerése. A revízió, illetőleg Közép-Európa átrendezésének folyamata megindult és az események Prága kapuin kopogtattak. Csehország mozgósított és ezzel olyan utat jelölt meg, amelyen nyugati szövetségesei már nem követték, tehát maguk sem bíztak abban, hogy a helyzet megmenthető lesz; még kevésbé gondoltak arra, hogy maguk vonuljanak hadba olyan államalakulat megmentésére, melyet békében nem, csak háborúval, saját népei ellenére lehet fenntartani. Csehszlovákia népei ugyanis az önrendelkezési jog rögtöni alkalmazását követelték, ez pedig hadüzenet volt a párisi békeszerződéseknek, amelyek Csehországot megalkották. Runciman lord megbízott prágai küldetése tehát nem azt a célt szolgálta, hogy Csehszlovákiát mindenképen megmentsék, hanem azt, hogy a felbomlás ne okozzon háborút, melyre a nyugati hatalmak nem voltak felkészülve. Ezt a célt szolgálta egyébként a szeptember 29.-cn aláírt müncheni jegyzőkönyv is, amely Csehszlovákia területi épségének dogmáját elejtette és német lakosságú