Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - Magyar diplomácia az ország megcsonkításától az elszakított területek visszacsatolásáig (dr. HORVÁTH JENŐ)

A történelem nagy fordulatainak akkor is megvannak a maguk okai, ha ezek az okok nem szembetűnők; nem egyszer éppen akkor állnak elő e fordulatok, mikor beköszöntésükre senki sem gondol. Benes szemei előtt sem jelent meg az a veszedelem, hogy a franciáktól fedezett abesszíniai hadjárat olyan élesen állítja szembe Itáliával a brit kormányt, hogy az európai kérdés súlypontja hirtelen ugrik át a revizió frontjáról az élettér frontjára, az élettér kérdése pedig egybeforrasztja Németországot és Itáliát. Barthou örökségét Laval helyett Sir Anthony Eden vette át, aki Laval nyomában Anglia oldalára igyekezett vonni Moszkvát, Varsót és Prágát és ezzel új frontot teremtett. Azután Parishoz közeledve az angol és francia vonalat kötötte össze és ezzel már láthatóvá lett az a szereposztás, hogy Páris az európai, kontinentális politikai tervek középpontjává alakul, a Britbirodalom pedig a világpolitika színterén szervezkedik. Eden politikája egyben azt mutatta, hogy India veszedelme, India és az indiai út védelme lesz az, mi a brit kormányt harcba viszi a franciákra támaszkodó olaszok ellen, akik csakhamar elveszítették a francia együttműködés zászlóvivőjét, Lavalt, kinek helyére a brit politikához jobban simuló politikusok kerültek. A fordulat következménye az lett, hogy az Afrikába indulni készülő Itália Németországhoz közeledett és létrejött az a megállapodás, melyen a tengelyhatalmak politikai rendszere felépült. Amikor Itália 1935 őszén Abesszínia meghódítására elindult, a Brenner már nem alkotott választófalat Németország és Olaszország között. Bár formailag még nem dőlt le, mégis ez volt az első revizió, mely a párisi békeszerződéseken kimutatható. Magyarország helyesen ismerte fel az idők jelét akkor, amikor az Itália ellen alkalmazandó szankciók ellen foglalt állást, mert a szankciók célja nem volt más a békeszerződések elmerevítésénél, a genfi jegyzőkönyv szel-