Külügyi Évkönyv, 1941

TANULMÁNYOK - Magyar diplomácia az ország megcsonkításától az elszakított területek visszacsatolásáig (dr. HORVÁTH JENŐ)

A revízió kérdésével az élettér kérdésének rendezése kapcsolódott egybe. Hogy ez a mozgalom honnan keletkezett, arra nézve a magyarázatot szintén a párisi békeszerződések adták meg azzal, hogy Németország gyarmatait elvették, Itáliát pedig az osztozkodásból kizárták. A mozgalom jogosságát egyébként a szövetséges és társult hatalmak sem vitatták, mert egymás után alkották meg azokat a gazdasági tervezeteket, amelyektől a gazdasági válságtól előidézett bajok orvoslását, az európai népek ellátásának biztosítását remélték. A korszák azonban már nem kedvezett a kollektív kísérleteknek, mert a békeszerződésekben és az őket követő kollektív eljárásban rekedt meg a béke biztosítása, többek között az általános lefegyverzés kérdése is. A német és osztrák kormányok, melyeket a gazdasági válság a legjobban sújtott, többet vártak attól, ha egymásnak nyújtanak kezet és kétoldalú szerződésben kezetfogva néznek eléje a gazdasági nehézségeknek. így jött létre az 1931. március 19.-én Berlinben kötött vámszerződés, amely a német és osztrák vámterületek egybefogásával kívánt segíteni a helyzeten. A későbbi vizsgálatok sem tudtak egyebet kiolvasni a szerződés létrejöttének körülményeiből vagy annak cikkelyeiből, mint hogy annak célja gazdasági nehézségek elosztása volt. Az, amit a cseh kormány belőle kiolvasott, a szerződésnek sem szövegében, sem pedig körülményeiben nem volt található. Benes Edvárd cseh külügyminiszter azonban egyik megalkotója volt nemcsak a csehszlovák köztársaságnak, hanem a párisi békeszerződéseknek is, tehát igen jól tudta, hogy a csehszlovák állam alapját a békeszerződésnek változatlan formában való fenntartása képezi. Még ennél is többet jelentett az, hogy ha ő volt egyik leginkább érdekelt államférfi Ausztria-Magyarország felosztásában, akkor őt egyformán érdekelte az osztrákmagyar monarchia örökségének megszerzése, Ausztria