Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Lengyelország

(1939. szept. 17-ig.) Köztársaság. Területe: 388 635 km-. Lakossága (1938-ban): 35,090 000. A Népszövetségnek tagja. — 1918. okt. 7-én a régenstanács kiáltványában kimondja a három szétszakított rész egyesülését. Ugyanekkor a lublini kormány kimondja a lengyel köztársaságot. Nov. 11-én Pilsudski átveszi a katonai hatalmat. Nov. 22-én ideiglenes alkotmányt léptetnek életbe. 1919. jan. 23-án a csehek elfoglalják Teschent. Febr. 20-án Pilsudski ideiglenes államfő lesz. 1919— 1920-ban lengyel-szovjetorosz háború. 1920. júl. 28-án a Legfőbb Tanács döntése értelmében a lengyelek és csehek közti vitás területeket megosztják. 1920. aug. 15—18-án a szovjetorosz hadsereg vereséget szenved Varsó előtt. Okt. 3-án Zeligowski tábornok elfoglalja Vilnót. 1921. márc. 17-én elfogadják az alkotmányt. Márc. 18-án megkötik a rigai békét a Szovjetunióval. Márc. 20-án népszavazás Felső-Sziléziában, melynek eredményekép a népszavazási területet megosztják Lengyelország és Németország között. 1922. dec. 9-én Narutoviczot köztársasági elnökké választják, de harmadnapra meggyilkolják. Utódjául dec. 20-án Stanislaw Wojciechowskit választják. 1926. máj. 12-én Pilsudski puccsal átveszi a hatalmat, de az elnöki méltóságot visszautasítja. 1935. ápr. 23-i új alkotmány. Máj. 12-én Pilsudski meghal. Államfő: Ignacy Moscicki, köztársasági elnök. Megválasztva 1926. jún. 1-én, majd 1933. máj. 8-án jún. 4-i hatállyal, 7 évre. Edward Smigly-Rydz marsall, megbízatván az államfő szuverén hadúri jogainak gyakorlásával, az államfői hatalom részese. Kormány: Kinevezve 1936. máj. 15-én. Miniszterelnök és belügy: Min.-elnökhelyttes és pénzügy: Külügy: Hadügy: Földmívelés: Kereskedelem: Közlekedés: Posta- és távírda: Népjólét: Közoktatás: Igazságügy: Felicjan Stawoj-Sladkowski tbk. Eugenjusz Kwiatkowski Jósef Bock Tadeusz Kasprzycki Juljusz Poniatowski Antoni Román Juljusz Ulrieh ezr. Emil Kalinski Mar jan Zyndi'am-Koscia lkowski Wojciech Swietoslawski Witold Grabowski Parlament (Országgyűlés): A szenátusból és szejmből álló kétkamarás parlament tagjait öt évre választják. Az 1935. évi alkotmány a választásokat tulajdonképen korporációs alapokra fektette, tehát az országgyűlésben kimondottan politikai pártok nincsenek.