Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Kuba

érvénye jegyzékváltás útján három ízben is meghosszabbíttatott. Magyar követség: Belgrád, Kneginje Zorke ulica 74. Báró Bakach-Bessenyey György rendk. köv. és megh. min., Köztársaság. Területe: 114.524 km

2. Lakossága: 4,253.000. A Népszövetségnek tagja. — A világháborúban névleg résztvett a !központi hatalmak ellen. Meghiúsult forradalmak 1917- (Jósé M. Gomez), 1919- (Carlos Garc.ia Velez tb.) és 1931-ben (Mario G. Menocal). 1925-ben az Egyesült Államok K. javára lemondanak Isla de P Mos-sziget ér öl. Elnökök: 1921. máj. 20-íg Mario G. Mcnccal tbk., 1925. máj. 20-ig Alfredo Zayas, 1933. aug. 8-ig Gerardo Machado J. Morales tbk., 1934. jan. 16-ig Ramon Grau San Martin, kit a hadsereg lemondásra kényszerít, aztán Carlos Hevia, aki az elnökséget 1934. jan. 18-án átadja Mendieta ezr.-nek. Utóbbi lemond és 1925. dec. 12-én Barnet-et nevezi ki. 1928-ban alkotmányváltoztatás. Államfő: Dr. Federico Laredo Brú. Hivatalba lépett 1936. dec. 24-én. Kormány: Parlament (Congreso): Kétkamarás rendszer. Választások 1936. jan. 10-én. Szenátus: 36 tagja van, elnöke Santiago Yerdeja. Pártok: 12 demokrata, 10 liberális, 9 nemzeti és 5 közkövet. KUBA Földmívelés: Kereskedelem Közművek: Munkaügy: Közlekedés: Egészség: Közoktatás: Igazság: Külügy: Belügy: Pénzügy: Hadügy: Miguel Angel de Campa Félix del Prado Joaquin Ochotorena Domingo Ramos Amadeo Lopez Castro Oscar Bonacbea Antónia de la Riva Portuondo Domenech Francisco Gomez Jüan de Moya Cleto Guzman Augusto Saladrigas társasági.