Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Jugoszlávia

Május végén Pál régensherceg tett Berlinben látogatást. J. német kisebbségei a választások alkalmával a kor­mányt támogatták, amely magatartásuknak kisebbségi poli­tikai téren látták hasznát. A német kisebbség körében a nemzeti szocialista beállítású „Erneuerer"-ek kerekedtek felül. Január végén Ciano gróf olasz külügymin. vadászaton vett részt' Béllyén, majd Belgrádban tett látogatást, Próbára tette az olasz-jugoszláv viszonyt Albániának Olaszország által való megszállása. A jugoszláv kormány ezeket az eseményeket az 1937. évi olasz-jugoszláv barátsági szerződés szemszögéből ítélte meg és azzal az olasz ígéret­tel szemben, hogy a jugoszláv érdekek messzemenően tisz­teletben tartatnak, elfogadta azt a tételt, hogy Albánia első­sorban adriai és csak másodsorban Balkán-állam, amelyben Olaszországot szerződéseken alapuló hagyományos vezető­szerep illeti meg. A közvélemény viszont nyugtalansággal vette tudomásul Albánia annexióját. Ápr. 23-án a jugoszláv és olasz külügymin.-ek Velencé­ben találkoztak és megegyeztek annak a bizalmas együtt­működésnek a kimélyítésében, amely J. és Olaszország, vala­mint Németország között úgy politikai, mint gazdasági téren fennáll. Augusztus elején a min.-elnök Triestben tett politikai jelentőségnélküli látogatást. Angol és francia viszonylatban figyelemreméltó poli­tikai esemény az év folyamán nem történt. Pál régensherceg júniusban Angliában járt. A jugoszláv-román viszony továbbra is bensőségesnek mondható, bár némi tért nyert az a nézet, hogy a jugoszláv­román szövetség, mint a magyar-jugoszláv közeledés aka­dálya, bizonyos tekintetben tehertételt jelent. Pál régensherceg januárban vadászaton vett részt Ro­mániában. Február első napjaiban a román kiiliigymin. látogatást tett Belgrádban, ahová Románia februárban nagy­követet küldött. Május elején a román külügymin. ismét megfordult, Belgrádban. A jugoszláv-bolgár viszonyban az év folyamán változás nem történt. A bolgár min.-elnök Berlinből visszatértében júl. 10-én látogatást tett Bledben, ahol jugoszláv kormány­tényezőkkel tárgyalt. A kiadott kommüniké szerint a két kormány megállapodott abban, hogy gazdaságilag közeledni fog és hogy J. és Bulgária, valamint a Balkán békéjének leg­jobban a függetlenség és a semlegesség politikája felel meg. Márc. 2-án a jugoszláv kormány a Balkán-Entente államokkal egyetértésben elismerte a spanyol nemzeti kor­mányt.

Next

/
Thumbnails
Contents