Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)
Görögország
Az európai háború gazdasági hatásai a kormányt az autarchia elvének elfogadására kényszerítették. Gondoskodott a kormány a termelés intenzivitásának fokozásáról, az állattenyésztés fejlesztéséről, az elhanyagolt halászat élénkítéséről, a barnaszéntermelés emeléséről és a vízierők fokozottabb kihasználásáról. Sokat áldozott a kormány az északi határ megerősítésére, főleg Albánia megszállása és az európai konfliktus kitörése után. Az év folyamán publikált törvényrendeletek közül megemlítendők a selyemhernyótenyésztésről, a nemzeti valuta védelméről, az ostromállapot életbeléptetéséről, a vadászatról, a halászatról, a külkereskedelem szabályozásáról, a polgári és gazdasági mozgósításról, a fényűzési adóról, a munkanélküliség leküzdéséről és a csempészet üldözéséről szóló törvényrendeletek. Külpolitikában: G. igyekezett az európai bonyodalmakkal szemben semlegességét fenntartani, anélkül azonban, hogy semlegességi nyilatkozatot tett volna. Emellett úgy katonai, mint gazdasági téren sietett minden eshetőségre felkészülni. A görög kormány figyelmét ez évben is elsősorban Angliával való politikai kapcsolatai ápolására fordította, mert benne látta G. függetlenségének legfőbb protektorát. G. ápr. 15-én elfogadta Anglia és Franciaország egyoldalú garanciáját. Ez a garancia-nyilatkozat, mely ugyanakkor Romániára is kiterjedt, a Földközi-tenger keleti medencéje és a Balkán status quo-jának fenntartására irányult. Az angol flotta szokásos nyári látogatása az eddigieknél nagyobb keretek között zajlott le. Amilyen jelentőséget tulajdonít a görög kormány az angol barátságnak tengerpartja védelmének szempontjából, ugyanolyan jelentőséggel bír számára török szövetségese szárazföldi határai védelme tekintetében. A török külügymin. a bukaresti Balkán-entente konferencia után látogatást tett Athénben. Augusztus közepén Mavrudisz külügyi államtitkár Isztambulban tett látogatást. G. változatlan bizalmatlansággal reagált a bolgár revíziós törekvések legcsekélyebb megnyilvánulására is. Táplálták ezt a bizalmatlanságot a bolgár min.-elnök márciusi törökországi látogatása, ápr. 21-i revíziós beszéde s ezt a hangulatot — melyet görög részről a legmerevebb elzárkózás jellemez — csak némileg enyhítette a bolgár kormánynak az európai konfliktus kapcsán tett semlegességi nyilatkozata.