Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Észtország

az ország az általános mozgósításról lekésvén, minden fegyveres ellenállás céltalan volna. Szept. 29-én jött létre az észt-szovjet kölcsönös támogatási és kereskedelmi megállapodás. Eszerint a Szovjetunió Ösel és Dagő szigetén, valamint Baltiskiben (Baltisport) tengeri bázisokat és repülőtereket létesíthet, jogosult ott gyalogságot és hadirepülőket tartani. Bár a paktum különböző kikötéseket tartalmazott, amelyek az észt szuverénitást respektálni voltak hivatottak (a paktum nem érintheti a szerződő felek gazdasági rendszerét és nemzeti alkotmányát, a flottabázisok és repülőterek részére engedélyezett területeket a Szovjetunió bérbeveszi és azok észt fennhatóság alatt maradnak), mégsem fér kétség ahhoz, hogy É. függetlenségén súlyos csorba esett, mert az egész észt tengerpart de facto szovjet ellenőrzés alá került. Az észt-szovjet paktum megkötése után az Eenpalukormány és annak külügymin.-e, Selter is elhagyta helyét és helyébe Uluots, a parlament elnöke vezetése alatt alakult új kormány lépett, amelynek külügymin.-e Piip lett, aki ezt a tárcát már többször viselte. Az új kormány az ország legfőbb külpolitikai céljának azt tekintette, hogy az ország semlegességét a szovjet kölcsönös támogatási szerződés megkötése után is megtartsa és a semleges államokkal való együttműködést a béke fenntartása érdekében továbbra is ápolja. Ennek megfelelően az év végén É. a balti-entente szorosabb együttműködésének újrafeltámasztását a maga részéről is igyekezett előmozdítani. Finnországgal és az Északi Államokkal szemben É. igyekezett viszonyát továbbfejleszteni. Az előbbivel szemben némi elhidegülés állott be, mivel az észt-szovjet konfliktus idején É. Finnország részéről legalább is több erkölcsi támogatást várt volna. A finn-szovjet konfliktus kitörésekor viszont É. fokozott szimpátiával fordult a nagyobb testvérnemzet küzdelme felé. Németországgal, amelyben É. függetlenségének egyik garanciáját látta, a szovjet-német paktum hatásaként a viszony elhidegült, amihez járult még, hogy a paktum egyik folyománya az észtországi németség Németországba való áttelepítése volt, ami különböző súrlódásokra adott alkalmat. A vonatkozó okt. 15-én létrejött német-észt megállapodás következtében a kb. 16.000 észtországi német közül 12.000nél több telepedett át végleg Németországba. Rastikis tábornok, a litván hadsereg főparancsnoka febr. 23-án Tallinnba érkezett az észt szabadságharc emlékünnepélyére. Munters lett külügymin. ugyanakkor, ugyanezen alkalomból Tallinnban tartózkodott, majd máj. 6-án ismét Tallinnba érkezett, a német-észt és a német-lett megnemtáma-