Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Csehszlovákia

alkalmazkodni az új helyzethez. A kommunista pártot is csak a szlovák és ruszin autonóm kormányok hasonló intézkedése után oszlatták fel. Az egyre jobban az ukranizmus felé sodródó Volosinkormány önállósági törekvéseit jan. 16-án Prchala cseh tábornoknak harmadik ruszin miniszterré való kinevezése útján igyekezett a központi kormány leszerelni. Yolosin kormánya febr. 12-én nemzetgyűlési választást tartott, amelyen a hatósági nyomás és kényszer hatása alatt az egyetlen hivatalos párt 93%-os eredményt ért el. A végleges lökést az állam felbomlása felé azonban a szlovák kormány elleni fellépés adta meg. Márc. 10-én Hácha elnök felmentette Tiso kormányát és a katonaság rajtaütésszerűén megszállta az egész Vágvölgyet, főleg azonban Zsolnát, Pozsonyt és Pöstyént. Márc. 12-én Sidor Károlyt nevezte ki Hácha elnök szlovák min.-elnökké. Márc. 13-án Tiso Berlinben járt Hitler kancellárnál, a szlovák nemzetgyűlés márc. 14-én pedig kikiáltotta Szlovákia önállóságát. Külpolitikában: A II. köztársaság külpolitikáját tanácstalanság és ingadozás jellemezte. A jelszó ugyan az volt, hogy a szomszédokkal jó viszonyt kell kialakítani, de a cseh kormány az új helyzet külpolitikai következményeit sem tudta levonni. Jellemző megnyilatkozása volt ennek magyar vonatkozásban a jan. 6-i támadás Munkács ellen, valamint a nagygajőci incidens. A cseh-lengyel határon szintén napirenden voltak az összetűzések. Ezalatt pedig a cseh emigráció nyilvánvaló célzattal szervezkedni kezdett külföldön és egyre erősödő propagandát kezdett kifejteni az új rend ellen. A „benesi szellem" likvidálása Németország egyik állandó kívánsága volt és ez Chvalkovski külügyminiszter jan. 21-i berlini látogatása alkalmával is szóbakerült. Ennek a látogatásnak sem volt meg azonban a kívánt eredménye. A szlovákiai fejlemények folytán Cseh-Szlovákia már ténylegesen felbomlott, amikor Hácha köztársasági elnök márc. 14-én Berlinbe utazott és Cseh-Morvaországot Hitler kancellár védelme alá helyezte. Ennek értelmében márc. 15-én délig a birodalmi csapatok megszállták Prágát. Cseh-Szlovákia önálló állami léte ezzel megszűnt.