Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Chile

mány hosszabb huzavona után kijelentette, hogy ez az ügy a két érdekelt hatalom elbírálásától függ. Az európai háború kitörésekor Chile szept. 4-én semle­gességi nyilatkozatot tett. A finn-orosz konfliktus alkalmá­val elhatározott pánamerikai tiltakozáshoz Chile nem csat­lakozott. A chilei-bolíviai viszonyban zavarólag hat, hogy a bolí­viai közvélemény egyre erősebben követeli egy chilei tengeri kikötő átengedését. Argentínával a Beagle-szigetek hovátartozandóságának rendezése és a vasúti összeköttetések kiépítése ügyében tár­gyalások folynak. Súlyosan érintette Ch. gazdasági érdekeit, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem voltak hajlandók a chilei réz beviteli illetékét leszállítani. Santiagoban szellemi együttműködési és sebészi kon­gresszust, útépítési és mérnöki nemzetközi konferenciát tar­tottak. Jósé M. Cantilo argentin külügymin. látogatást tett Ch.-ben. Chilei katonai küldöttség Getulio Yargas brazíliai elnöknél tett hivatalos látogatást. Több angol, francia és északamerikai hadihajó fordult meg chilei kikötőkben. Szerződések: Életbeléptek az 1936-i genfi egyezmény a béke érdekében felhasználandó rádióközlésekről, valamint a kultúr- és propagandafilmekről szóló és a csempészés meg­akadályozására irányuló 1935-i pánamerikai megállapodá­sok. Megerősítették az 1929-i londoni nemzetközi egyezményt az életnek a tengereken való biztonságáról. Életbeléptek egy argentin állat be- és kiviteli egyez­mény, a belga kereskedelmi szerződés meghosszabbítása, egy ecuadori megállapodás vegyes kereskedelmi bizottság felállí­tásáról, egy holland kereskedelmi szerződés, a német kereske­delmi szerződés meghosszabbítása és egy perui modus vivendi a kereskedelmi szerződésre vonatkozólag. Feltételesen léptek életbe egy angol és egy északame­rikai ideiglenes kereskedelmi szerződés, valamint egy német salétrom-egyezmény. Magyar követség: Bobrik Arno, rendk. köv. és megh. min., követ, Buenos Ayresben székel.

Next

/
Thumbnails
Contents