Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Brit Birodalom - Nagy-Britannia és Észak-Írország

be és az ápr. l-én kezdődő költségvetési év vonatkozó költségelőirányzatát 523 millió fontban állapítja meg. Hatalmas haditengerészeti építési programmot állítanak fel és a territoriális hadsereg létszámát 130.000-ről 340.000-re emelik; a territoriális hadsereg egyébként a háború kitörése után beolvadt a rendes hadseregbe. A márc. 31-én végződő költségvetési év felesleggel zárult, az államadósság törlesztéses fizetéseinek tekintetbevétele nélkül. Áprilisban felállítják az utánpótlási minisztériumot a tartalékok és szükséges nyersanyagok biztosítására, majd a parlament megszavazza az általános védkötelezettséget, egyelőre igen enyhe formában. A honvédelmi hitel törvény a négyéves fegyverkezési terv 400 millió fontos előirányzatát 800 millióra emeli. A háborús törvények közül kiemelkedik a kivételes hatalomról szóló törvény, a 18—41 évesek behívására módot adó törvény, 500 millió fontos háborús hitelről szóló törvény és a háborús költségvetés, mely a jövedelmi-, föld-, sör-, bor-, dohány- és cukoradót felemeli és 60%-os hadinyereségadót vezet be a ki). 2 milliárd fontnyi háborús kiadás-előirányzat fedezésére. Külpolitikában: A müncheni megegyezést követő szélcsend dacára a kormány a fegyverkezés fokozását tekintette első feladatának. A háború kitörése után a tengeri háborúból a semlegesekre háramló nehézségek áthidalása, valamint széleskörű propagandatevékenység képezték a brit kormány legfontosabb teendőit. Chamberlain és Halifax jan. 11-én Rómába utaztak; az 1938. áprilisi angol-olasz egyezményt megerősítették. Amikor Olaszország húsvétkor elfoglalta Albániát, ezt a brit kormány a földközitengeri status quo megsértésének tekintette és tiltakozott. A cseh-szlovák köztársaság márciusi német megszállásával a Brit Birodalom felborítottnak tekintette a müncheni egyezményt és a brit kormányelnök márc. 31-én bejelentette, hogyha Lengyelország magát létérdekében veszélyeztetve érezné és ennek védelmére fegyvert ragadna, Anglia teljes erejével segítségére fog sietni. Ezt követte a Romániának, majd Török- és Görögországnak adott angol-francia garancia. Lengyelország, illetőleg Románia helyzetének szilárdítására a brit kormány áprilisban tárgyalásokat kezdeményezett a szovjetkormánnyal, melyekben a franciák is résztvettek. Megegyezés nem jött létre, mert a két garantált állam nem járult hozzá a szovjetcsapatok esetleges átvonulásához. A további angol-francia-orosz tárgyalások azon hiúsultak meg, hogy a balti államok a garanciarendszerbe szovjet részről kívánt bekapcsolódásukat visszautasították és így