Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Svédország

Első kamara: A tagok egy-egy nyolcadrésze választatik évente. Elnöke: Johann Nilsson. Pártok: Szociáldemokrata párt 72 Konzervatív jobbpárt 38 Parasztpárt 24 Néppárt 15 Kommunista párt : 1 Összesen 150 Második kamara: Választások 1936. szept. bó 20-án, négy évre. Elnöke: August Sávström. Pártok: Szociáldemokrata párt 115 Konzervatív jobbpárt 44 Parasztpárt 36 Néppárt ^ ; 27 Svédország szocialista pártja.. 6 Kommunista párt 2 összesen 230 Változások az év folyamán: Kormányban: Koncentrációs nemzeti kormány alakításának terve már szeptember folyamán felmerült, azonban megvalósítása csak Finnország megtámadtatása után vált aktuálissá. A koncentrációs kormány a négy pártból dec. 13-án létre is jött Per Albin Hansson min.-elnöksége alatt. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: A svéd belpolitika nyugalmát egészen a háború kitöréséig semmi sem zavarta meg. Az országgyűlés rendes ülésszaka nyugodt törvényhozói munkásságot fejtett ki. A feszült nemzetközi helyzetre való tekintettel a kormány fokozott figyelmet szentelt a honvédelem fejlesztése kérdésének is és a rendes honvédelmi kiadásokon túlmenő 80 millió rendkívüli hitelt kért anyagbeszerzésre. Amikor a nemzetközi helyzet augusztus végén kritikussá vált, több intézkedés történt a honvédelem és a közellátás terén. így többek között a flottát készenlétbe helyezték. Aug. 27-én Hansson min.-elnök beszédet tartott, melyben kifejtette, hogy háború esetén S. a legszigorúbb semlegességet követi. Az események folytán a svéd parlament szept. 8-án rendkívüli ülésszakra gyűlt össze, melynek főfeladata a honvédelmi felkészültség megerősítése és gazdasági intézkedések foganatosítása volt.