Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Svájc

Konfederáció< (Eidgenossenschaft). Területe: 41.295 km

2. Lakossága: 4,216.000. A Népszövetség tagja. — A világháborúban semlegse maradt. örökös katonai semlegességét a Versailles-i béke megerősíti. Vorarlberg csatlakozása Svájchoz 1919-ben meghiúsult. Lichtenstein hercegséggel 1923-ban vámunióra lép. Szövetségi elnökök 1918 óta: Félix Louis Calonder, Gustav Ador, Guiseppe Motta, Schulthess, Róbert Haab, Kari Scheurer, Ernest Chuard, Musy, Haberiin, Motta, Schulthess, Haab, Musy, Haberiin, Motta, Schulthess, Marcel Pilet-Golaz, Rudolf Minger, Dr. Albert Meyer, Guiseppe Motta, Johannes Baumann. Szövetségi elnök: dr. Philipp Etter. Megválasztva 1938. dec. 15-én. Hivatalbalépett jan. 1-én, 1 évre. Kormány (Szövetségi Tanács) terjed. Szövetségi tanácsosok: Politika (külügy): Belügy: Pénz- és vámügy: Katonai ügyek: Közgazdaság: Posta- és vasútügy: Igazságügy és rendőrség: Mandátuma az év végéig dr. Giuseppe Motta dr. Philipp Etter dr. Ernst Wetter (febr. dr. Rudolf Minger Hermann Obrecht dr. Marcel Pilet-Golaz dr. Johannes Baumann 1-től) Parlament (Bundesversammlung): Kétkamarás rendszer. Rendi Tanács (Stánderat): 44 tagját a kantonok választják, alkományuk szerint 1—4 évre, kantononkint kettőt, félkantononkint egyet. Választások okt. 28-án. Elnöke: Ernst Löpfe-Benz, dec. 13. óta dr. Albert Zust. év elején: évvégén: Katolikus-konzervatív 18 18 Radikális demokrata 15 14 Kisgazda, ipari és polgári . . ... 3 4 Szociáldemokrata 3 3 Liberális demokrata . 2 2 Pártonkívüli 3 2 Nemzeti Tanács (Nationalrat): Választások okt. 28—29-én 4 évre. Elnöke: dr. Henri Vallotton, dec. 13. óta Hans Stáhli. u*