Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Románia

Kárpátalja megszállásához igyekezett a román közvélemény jó képet vágni és tartva egy fegyveres összetűzés lehetőségétől, minden beavatkozástól tartózkodott, annak dacára, hogy K. bizonyos igényeket emlegetett egy déli határsávot illetőleg. Mindezek az események, továbbá egy német előretörés eshetősége, idegesítőleg hatottak R.-ra, úgyhogy a kormány minden rendelkezésére álló katonai erőt felvonultatott a magyar-román határra. A román sajtó nem tudta eltitkolni rossz kedvét és szokott sajátságos hangján tárgyalva a történteket, a magyarromán viszonyban érezhető visszaesést idézett elő. A feszült hangulat enyhülése után magyar részről ajánlat tétetett egy kisebbségi szerződés megkötésére, a román kormány azonban idegenkedett attól, hogy ebbe a mostohán kezelt kérdésbe beleszólási jogot biztosítson Magyarországnak. Az erre vonatkozó konverzációk megszakítása után Gafencu külügymin. kijelentette expozéjában, hogy egy kisebbségi szerződés felesleges, mert nem szolgálná a kívánt célt a két ország közötti viszonyban. Július második felében újabb heves román sajtókampány indult meg Magyarország ellen, mert a budapesti rádió ismertetéseket közölt az erdélyi viszonyokról. A sajtókampány az erdélyi magyarságot akarta sarokbaszorítani, hogy nyilatkoztassa ki sorsával való megelégedettségét, vagy pedig hallgatásával az irredentizmus vádját vállalja magára. Szeptember első felében a magyar kormány az előző évi bledi szövegekből kiinduló jegyzőkönyvtervezetet juttatott el a romány kormányhoz a kisebbségi kérdés megoldására szánt keretmegállapodás gyanánt, de a román kormány semmitmondó válasza után ez a megoldási kísérlet is meghiúsult. Magyar-román viszonylatban átmeneti enyhülést hozott a határon felsorakozott magyar és román haderők jugoszláv közvetítéssel létrejött létszámcsökkentése. Az év utolsó két hónapjában azonban a két ország külügyminisztereinek a kérdés elevenjére tapintó beszédei ismét kiélezték a hangulatot és a románok érezve a területi revíziók fejük felett mindjobban tornyosuló veszélyét, igyekeztek átvinni a köztudatba, hogy Erdély területéből soha egy tapodtat sem szabad engedni. Tatarescu min.-elnök decemberben kijelentette, hogy ezt a kérdést csak „ágyúszóval" lehet elintézni. Ennek a hangulatnak a felfokozására szolgáltak a királynak a magyar határ mentén felsorakozott katonaság körében tett látogatásai és ott elhangzott beszédei.