Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Románia

A királyi abszolutizmus leplezése érdekében az év derekán elhatároztatott az új alkotmányban provideált kétkamarás országgyűlés összehívása. Az új választási törvényrendelet úgyszólván kinevezés útján küldte a parlamentbe a .képviselőket és szenátorokat. A nemzeti kisebbségek érdekeire nem volt tekintettel s így ezek csak a kormány jóvoltából juthattak parlamenti képviselethez. Az egész rendszer, de a választások előkészítésére kitűzött idő rövidsége is, kizárta a választási propaganda lehetőségét. A választók lajstromának összeállítása sebtiben, napok alatt történt. A Front vezetősége a jelöltek névsorát 10 nappal a választások előtt tette közzé és pedig a 88 választott szenátori helyre 175, a 258 kép5—5 magyar és német jelölt volt, a képviselőjelöltek között a magyar népközösség 15 és a német népközösség 11 kandidátusa. A jún. 1-én és 2-án megtartott választások rendben, csekély érdeklődés mellett zajlottak le. A lajstromba felvett kb. 2 millió szavazó közül 86% választott. A király az új parlamentet jún. 7-én nyitotta meg. Bár a román közvélemény inkább közönyösen viseltetett a király politikai kísérletezései irányában, ezeknek mégis számottevő ellenzéke támadt. Maniu és a parasztpárt és általában az új rezsim által félretolt régi politikusok ismételten tiltakoztak a diktatoriális rendszer, az erdélyi és általában a régi tapasztalt politikusok kikapcsolása, valamint az új választójog önkényességei ellen. Az abszolutizmus másik, veszélyesebb ellenzéke a lappangó vasgárdistamozgalom volt, mely Codreanu és társai hatósági legyilkolásáért véres bosszút esküdött. A felfedezett vasgárdista szervezkedések részesei bírói ítélet nélkül nagyszámban tűntek el, majd midőn Calinescu min.-elnök szept. 21-én áldozatul esett a vasgárda gyilkos bosszújának és ugyanakkor a hatalom erőszakos átvételére is kezdetleges kísérlet tétetett, a hatóságok kegyetlen megtorlása a vasgárdisták országos lemészárlásához vezetett. Ennek a feladatnak a végrehajtására a király Argesianu tábornok szolgálatait vette igénybe, aki hatnapos mink-elnökség után Argetoianunak adta át a kormányt. Argetoianu szinte változtatás nélkül vette át a régi kabinetet és meglehetősen izoláltan állt szemben minisztertársaival, ami előrevetette közeli bukása árnyékát. Midőn azután gazdasági kérdésekből kifolyólag nézeteltérések támadtak a kormányban s a nemzetgazdasági min. beadta lemondását, ez a kormány felbomlását vonta maga után. Argetoianu bukása után a király Tatarescu szolgálataihoz folyamodott, aki vállalta a király és a régi pártok vezetői közötti kibékülés útját egyengetni és ezúton egy