Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Norvégia

Külpolitikában: Amikor márciusban Nagy-Britannia garanciát ajánlott fel bizonyos délkeleti államoknak, szóbakerült az északi államok garantálásának terve is. Az ezzel szembeni álláspontot a norvég parlament elnöke és a jobbpárt vezére egy előadás keretében fejtette ki, t. i., hogy az északi hatalmak nem kérnek semmiféle garanciát semilyen hatalomtól, sem hatalmi csoporttól. Hambro nyilatkozatát az egész skandináv közvélemény helyesléssel fogadta. Roosevelt elnöknek Hitlerhez és Mussolinihez intézett ápr. 16-i levelével kapcsolatban a német kormány által a norvég kormányhoz tett két kérdésre, vájjon N. fenyegetve érzi-e magát Németország által és vájjon a norvég kormány felhatalmazta-e Rooseveltet fenti lépésének megtételére, a norvég kormány nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy veszély esetén N. kész semlegességét megvédelmezni. A Német Birodalom ajánlatát megnemtámadási szerződés kötése iránt a norvég kormány a többi északi államokkal való tanácskozás után visszautasította azzal, hogy N.-nak semmiféle állammal sincs szándékában megnemtámadási szerződést kötni. A visszautasítás alkalmából N. újólag hangsúlyozta, hogy nem érzi magát a Németbirodalom által fenyegetve. A kormány állásfoglalását az egész ország helyesléssel fogadta. A lengyel-német háború kitörésekor a norvég kormány kijelentette N. teljes semlegességét. Szept. 3-án, a németfrancia és német-angol háború kitörésekor a kormány fenti nyilatkozatát megismételte. Szept. 4-én a német kormány rendkívüli kiküldöttje, Hassel volt nagykövet kifejezte kormányának azt az óhaját, hogy a kereskedelmi forgalom a két ország között a háború ellenére is változatlanul fenntartassék és az esetleges nehézségeket barátságos szellemben tartott tárgyalások által kiküszöböljék. A norvég kormány kijelentette, hogy e tekintetben teljesen egyetért a német kormánnyal. Novemberben a „City of FI int" amerikai hajóval kapcsolatos bonyodalmak nagyban nyugtalanították a norvég közvéleményt. A hajó német zsákmány-legénységgel a fedélzetén útban Németország felé befutott egy norvég kikötőbe, hogy egy megbetegedett amerikai matróz orvosi segélyben részesülhessen. A norvég hatóságok a hajót feltartóztatták, a német zsákmány-legénységet internálták és a hajót visszaadták az amerikai legénységnek. A német kormány N. eljárása ellen, melyet jogtalannak minősített, élesen tiltakozott. E tiltakozást a norvég kormány visszautasította azzal, hogy eljárása teljesen megfelel a hágai konvenció szabályainak. Az incidensben azután további német lépések nem történtek.