Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Németbirodalom: Cseh-Morva protektorátus - Nemzetek Szövetsége

Közgyűlés szeptember elejére tervezett ülésszaka pedig elmaradt. Az egyetlen jelentős kérdés, amellyel a N. Sz. foglalkozott, a finn-orosz konfliktus volt, amellyel a finn kormány kérésére a dec. 8-ra összehívott Tanács és a dec. 14-re összehívott Közgyűlés foglalkozott. A Közgyűlés határozata Oroszországot elítéli, felhívja a tagokat, hogy Finnországot támogassák anyagi és emberbaráti téren és felhívja a főtitkárt az ezzel kapcsolatos együttműködés megszervezésére. A határozat második része pedig megállapítja, hogy a Szovjet-Unió eljárásával nemcsak az Egyezségokmányt sértette meg, hanem magát azon kívül helyezte. Az ezen helyzetből folyó következmények levonására a Tanács lévén illetékes, az ügyet döntés végett a Tanács elé terjesztik. A skandináv és balti államok, valamint Kína és Belgium bejelentették a szavazástól való tartózkodásukat, Svájc pedig hangsúlyozta, hogy a titkárságnak a határozatból folyó működése nem lehet a svájci semlegességgel összeférhetetlen. A Tanács dec. 14-én Finnország, Görögország és Jugoszláviának a szavazattól való tartózkodása mellett és Irán, valamint Peru képviselőinek távollétében kimondta, hogy a Szovjet-Unió önmagát zárta ki a N. Sz.-beli tagok sorából. A Közgyűlés első ülésén egyébként a belga, holland, luxemburgi, dán és svéd delegációk kijelentették, hogy a finn kormány kérésén kívül más politikai kérdések tárgyalásában nem hajlandók résztvenni. A Hambro norvég delegátus elnöklete alatt ülésező Közgyűlés napirendjén így az 1940-es költségvetés megszavazása, a nem-tagállamokkal való együttműködés és a tanácstagok választása szerepelt. A nem-tagállamokkal való együttműködés tárgyában a XIX. Közgyűlés felhívást intézett volt a különböző államokhoz, amelyre az Egyesült Államok kormánya febr. 20-án válaszolt, kifejezve készségét, hogy közegészségügyi, szociális, gazdasági és pénzügyi téren a N. Sz.-vel együttműködjék. A Tanács májusi ülésszakán Bruce ausztráliai delegátus elnöklete alatt bizottságot küldött ennek a kérdésnek a megvizsgálására, amely augusztus hó folyamán Párizsban ülésezett és elkészítette jelentését, amely a N. Sz. egész, ú. n. technikai működését egy központi bizottság irányítása alá kívánja helyezni. A bizottság 32 tagból állana, 24 államot a Közgyűlés jelölne ki képviseletre, 8 tagot személyes súly és szaktudás alapján választanának. A Közgyűlés a javaslatot elfogadta. A Menekültügyi Hivatal 1938 végén megszűnvén, jan. 1-én a XIX. Közgyűlés által kinevezett menekültügyi főbiztos megkezdte működését. Külpolitikai adalok. 9