Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Németbirodalom

Vezéri állam (Führerstaat). Területe: 729.140 km

3. Lakossága: 96,565 000. Népszövetségi tagsága 1935-ben megszűnt. — 1918. nov. 10-én megalakul a népbiztosok kormánya. Elnöke Friedrich Ebért, akit 1919. febr. 6-án birodalmi elnökké választanak. Ez marad 1925. febr. 28-án bekövetkezett haláláig. A versaillesi béke értelmében (1919. jún. 28.) Eupent és Mulmédyt Belgium, Elzász-Lotharingiát Franciaország, Felső-Szilézia egy részét Cseh-Szlovákia, Poroszország egyes részeit Lengyelország, Danzigot és a német gyarmatokat a Népszövetség s a Memelt utóbb Litvánia veszi át. A békeszerződés értelmében népszavazás volt Schleswigben (1920.. északi rész Dániához), Kelet- és Nyugat-Poroszországban (1920. július, N.-hoz), Felsö-Sziléziában (1921. március, megosztatott) és a Saarvidéken (1935. január, N.-hoz). Franciaország 1923. jan. 11-én megszállja a Ruhrvidéket. 1925. augusztusában kiüríti. N. egyéb megszállt részeinek kiürítése 1930. jún. 30-án fejeződik be. 1925. ápr. 26-tól 1934:. aug. 2-án bekövetkezett haláláig Hindenburg tábornagy a birodalmi elnök. Utóda, Hitler Adolf, a kancellári tisztséget is megtartja 1935. márc. 1-én a Saarvidék) népszavazás alapján visszatér a N. B.-ba. Márc. 16-án a kormány visszaállítja a N. B. katonai szuverénitását. 1936. márc. 7-én a német hadsereg bevonul a rajnai demilitarizált zónába. — 1938. márc. 13-án Ausztria csatlakozásával a birodalom területe> 83.764 km

3-rel, lakossága 6,650.000 lélekkel, a szept. 30-i müncheni egyezmény értelmében 29 099 km--rel, 3,408.000 lélekkel, a Cseh-Morva Protektorátus felállítása következtében 1939. márc. 16-án 48959 km

2-rel, 7,000 000 lélekkel, a Memelvidék visszatérése következtében márc. 22-én 2848 km

2-rel, 155.000 lélekkel, Danzig visszatérése következtében szept. 1-én 1951 km

2-rel, 408 000 lélekkel és a lengyel hadjárat során a németlakta lengyel területek visszatérése következtében területe 91.954 km

2-rel, lakossága 9,627.000 fővel növekedett. Államfő: Adolf Hitler, 1934. aug. 2. óta „Führer und Deutscher Reichskanzler". E tisztségében az 1934. aug. 19-i népszavazás erősítette meg. Kormány: Nemzeti szocialista Kancellár: Külügy: Belügy; Pénzügy: Légügy: Gazdaságügy: Élelmezés és földmív.: Közlekedés: Posta: Munkaügy: Propaganda: Adolf Hitler (1933. jan. 30. óta) Joachim von Rib bent rop Wilhelm Frick Lutz Gráf Schwerin von Krosigk Hermann Göring (porosz min.-elnök) Walther Funk R. Walther Darré Julius Dorpmüller Wilhelm Ohnesorge Franz Seldte Joseph Goebbels