Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Németalföld

és júl. 24-én parlamentenkívüli szakkormányt alakított, amely azonban a katolikus és szociáldemokrata pártok bizalmatlansági szavazata folytán már júl. 27-én lemondott. De Geernek aug. 9-re sikerült szélesebb alapon kormányt alakítani, amelyben ezúttal először a szociáldemokrata párt is résztvett. Az ápr. 19-én tartott tartománygyűlési választásokon a nemzeti szocialista párt mandátumának felét elvesztette és a kommunisták is vesztettek szavazatokat. A nemzetközi feszültség hatása alatt ápr. 11-én részleges mozgósítást rendeltek el, majd pedig az ország védelmének biztosítására az intézkedések egész sorát léptették életbe. Aug. 28-án a királynő rádióbeszédben jelentette be az általános mozgósítást, szept. 1-én a kormány az ország egész területére elrendelte a hadiállapotot, szept. 6-án pedig az ország semlegességét mondották ki. Nov. 1-én néhány tartományban ostromállapot lépett életbe. A mozgósítás költségei nagy terheket rónak az állami pénzügyekre, a blokád pedig súlyosan érinti N. külkereskedelmi érdekeit. Fontosabb törvények: a hazaárulásról, a sajtóvétségek büntetésének megszigorításáról, a holland semlegesség proklamálásáról, az általános rekvirálásról, az állami kölcsönök korlátlan kibocsátásának lehetőségéről, új vámtörvény. Külpolitikában: A holland külpolitika ez évben is változatlanul a hagyományos semlegességi és függetlenségi irányt követte, amit a holland államférfiak ismételten le is szögezték a nyilvánosság előtt. Résztvett N. az ú. n. oslói államok aug. 23-i bruxellesi konferenciáján. A királynő a belga királlyal együtt két ízben, aug. 28-án és nov. 7-én felajánlotta jó szolgálatait a nagyhatalmaknak. A Nemzetek Szövetségéhez való viszonyát N. az év folyamán lazította és a közgyűléssel kapcsolatban nvilatkozatilag szögezte le a kormány, hogy szankciókban nem vesz részt és hogy tanácstagul való jelölést nem kíván elfogadni. A holland-belga viszony a fokozott gazdasági és politikai együttműködés irányában fejlődött. A rajnai hajózással kapcsolatban régóta húzódó kérdések ápr. 3-án egyezménnyel elintéződtek. A két államfő máj. 23-án Bruxellesben, nov. 7-én Hágában találkozott. Holland részről azonban ismételten hangsúlyozták, hogy a két ország cselekvési szabadsága semmiféle jogi instrumentummal megkötve nincs. A Németországgal 1938-ban megszakadt sportkapcsolatokat az év elején helyreállították és a viszony a két ország között erősen javult. Az élénk gazdasági kapcsolatok a holland gazdasági min. németországi és Funk birodalmi gazdasági min. hollandiai látogatásában is kifejezésre jutottak.