Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Franciaország

Dec. 17-én az olasz kormány magára nézve megszűntnek mondta ki az 1935. jan. 7-i Laval—Mussolini-féle egyezményt. Ezt az egyoldalú felmondást a francia kormány nem vette tudomásul. Bonnet decemberben a Kamarában kijelentette, hogy F. nem hajlandó Olaszországnak egy hüvelyknyi terii letet sem átengedni és a revendikált francia területeken olaszellenes tüntetések voltak. A két ország sajtója egymást egyre durvábban támadta és az év végén a feszültség nagyobb, mint valaha. A spanyol polgárháború ügyében F. megmaradt a be-nemavatkozás álláspontja mellett, a londoni bizottság működését támogatta és a háborúban résztvevő idegen önkéntesek eltávolítását hathatósan szorgalmazta. A be-nem-avatkozási bizottság működésének gyakorlatilag beállott megszűntével F. a közvetlen francia érdekek vagy humanitárius szempontok védelmére szorítkozott, így többször tiltakozott városok és hajók légi bombázása ellen, júl. 9-én pedig mindkét félnél erélyesen tiltakozott a légi határsértések miatt. Máj. 13-án csatlakozott a népszövetségi határozathoz, amely elvetette a köztársasági kormány javaslatát, hogy a be-nem-avatkozási szisztéma függesztessék fel. A nyilt városok bombázása ellen F. Párizsba konferenciát hívott össze, amely júl. 22-én össze is ült. Végül nov. 10-én új nagykövetet küldött a köztársasági kormányhoz, a nemzeti kormány elismerésétől pedig tartózkodott. Csehszlovák viszonylatban megemlítendő Mistler-nek, a Kamara külügyi bizottsága elnökének januári prágai látogatása, melynek során Benessel és a kabinet tagjaival ott megbeszéléseket folytatott. Az év elején fennálló szoros és bensőséges francia-csehszlovák viszony azonban egyre lazult és mikor az angol és francia követek szept. 21-én együttesen elfogadtatták Csehszlovákiával az ú. n. londoni propozíciókat, vagyis nemszlávnyelvű vidékeinek átengedését, ezzel a francia befolyás Prágában véget ért. A lengyel kormánynak azon eljárása, hogy a szeptemberi krízis folyamán elfoglalta Csehszlovákia lengyellakta vidékeit, a francia közvéleményben felháborodást keltett. Beck lengyel külügymin., aki január elején átutazóban megállt Párizsban és ellátogatott a külügyminisztériumba, decemberi franciaországi tartózkodása alkalmával Párizst elkerülte. III. Lipót belga király az év folyamán többször járt F.-ban. Okt. 12-én Erzsébet anyakirálynővel együtt résztvett Albert király párizsi szobrának leleplezésén. Spaak kiilügyés Smet gazdasági min. májusban tárgyalásokra jöttek Párizsba. Az év végén Spaak min.-elnök tárgyal ismét Párizsban. Pál jugoszláv régenshg. decemberben Párizsban látogatást tesz, tárgyal a francia külügymin.-rel és meglátogatja Lebrun elnököt.