Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Észtország

tudtak elnyerni. Az államtanács még hiányzó tagjainak ki­nevezése után ápr. 21-én a parlament két háza megkezdte mű­ködését és ápr. 24-én nagy többséggel államfővé választotta Páts Konstantint. A lemondott kormány helyett az állam­kormányzó új, immár a parlamentnek felelős kormányt neve­zett ki. Az új parlament két ülésszaka alatt számos törvényt szavazott meg, a legjelentékenyebbeket azonban az államfő már a parlament összeillése előtt rendeleti úton életbeléptette. A törvényhozó testületek súlya egyelőre nem nagy, pártok a törvényes tilalom következtében nem alakulhattak ki, a párt­alakítás kérdését új törvény fogja szabályozni. Megemlítendő új törvények:'a közigazgatási törvény mó­dosítása, államvédelmi törvény, törvény az államfő helyettesí­téséről, birtokvédelmi, állampolgársági, sajtótörvények, az egyesülési, gyülekezési jog új szabályozása, a semlegességi szabályok törvénybeiktatása, stb. Külpolitikában: A béke és semlegesség megőrzését célzó észt külpolitika igyekezett a népszövetségi tagságból és a Balti­ententeből folyó megkötöttséget ellensúlyozni. Az őszi köz­gyűlésen Genfben É. is kijelentette, hogy a szankciós paragra­fusokat fakultatívoknak tekinti, majd pedig ugyancsak a balti államokkal egyetértőleg közös semlegességi szabályokat dolgo­zott ki. Ezzel párhuzamosan igyekezett a nagyhatalmakkal, különösen Lengyelországgal és Németországgal meglevő jó­viszonyát továbbra is kimélyíteni. A Balti-entente fenntartására irányuló készség ellenére is felmerültek bizonyos incidensek, amelyek azonban csak múló zavarokat okoztak, így pl. a lett-észt sajtó-egvezmény fel­mondása. A rigai külügyminiszteri konferencián elhatározták, hogy az együttműködésre és a kölcsönös kapcsolatok kiépíté­sére továbbra is nagy súlyt helyeznek. Észt szakminiszterek ismételten látogatást tettek a többi balti államokban. Az észt-lengyel jóviszony ápolását nagymértékben elő­mozdította Lengyelország érdeklődése a Baltikum iránt. A len­gyel külügymin. és lengyel vezérkar főnöke Tallinban látoga­tást tettek. Az észt-német kapcsolatok, az észt közvélemény bizonyos aggodalmai ellenére jók voltak, amit a normális kereskedelmi viszony is alátámasztott. Az észt-szovjetorosz viszonyt több halálosvégű határinci­dens zavarta meg, a szovjetorosz-német konfliktus eshetősége pedig aggodalmat váltott ki É.-ban, tekintettel arra, hogy az átvonulási területnek felhasználható Lettországgal katonai szerződése áll fenn.

Next

/
Thumbnails
Contents