Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Észtország

tudtak elnyerni. Az államtanács még hiányzó tagjainak kinevezése után ápr. 21-én a parlament két háza megkezdte működését és ápr. 24-én nagy többséggel államfővé választotta Páts Konstantint. A lemondott kormány helyett az államkormányzó új, immár a parlamentnek felelős kormányt nevezett ki. Az új parlament két ülésszaka alatt számos törvényt szavazott meg, a legjelentékenyebbeket azonban az államfő már a parlament összeillése előtt rendeleti úton életbeléptette. A törvényhozó testületek súlya egyelőre nem nagy, pártok a törvényes tilalom következtében nem alakulhattak ki, a pártalakítás kérdését új törvény fogja szabályozni. Megemlítendő új törvények:'a közigazgatási törvény módosítása, államvédelmi törvény, törvény az államfő helyettesítéséről, birtokvédelmi, állampolgársági, sajtótörvények, az egyesülési, gyülekezési jog új szabályozása, a semlegességi szabályok törvénybeiktatása, stb. Külpolitikában: A béke és semlegesség megőrzését célzó észt külpolitika igyekezett a népszövetségi tagságból és a Baltiententeből folyó megkötöttséget ellensúlyozni. Az őszi közgyűlésen Genfben É. is kijelentette, hogy a szankciós paragrafusokat fakultatívoknak tekinti, majd pedig ugyancsak a balti államokkal egyetértőleg közös semlegességi szabályokat dolgozott ki. Ezzel párhuzamosan igyekezett a nagyhatalmakkal, különösen Lengyelországgal és Németországgal meglevő jóviszonyát továbbra is kimélyíteni. A Balti-entente fenntartására irányuló készség ellenére is felmerültek bizonyos incidensek, amelyek azonban csak múló zavarokat okoztak, így pl. a lett-észt sajtó-egvezmény felmondása. A rigai külügyminiszteri konferencián elhatározták, hogy az együttműködésre és a kölcsönös kapcsolatok kiépítésére továbbra is nagy súlyt helyeznek. Észt szakminiszterek ismételten látogatást tettek a többi balti államokban. Az észt-lengyel jóviszony ápolását nagymértékben előmozdította Lengyelország érdeklődése a Baltikum iránt. A lengyel külügymin. és lengyel vezérkar főnöke Tallinban látogatást tettek. Az észt-német kapcsolatok, az észt közvélemény bizonyos aggodalmai ellenére jók voltak, amit a normális kereskedelmi viszony is alátámasztott. Az észt-szovjetorosz viszonyt több halálosvégű határincidens zavarta meg, a szovjetorosz-német konfliktus eshetősége pedig aggodalmat váltott ki É.-ban, tekintettel arra, hogy az átvonulási területnek felhasználható Lettországgal katonai szerződése áll fenn.