Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)
Csehszlovákia
német és magyar pártok egységes fellépéssel olyan eredményeket értek el, amelyekből nyilvánvalóvá vált, hogy a köztársaság politikai struktúrája inog. Az amerikai szlovákok küldöttsége máj. 30-án érkezett Prágába és onnan indult szlovákiai körútra a pittsburgi szerződés eredeti példányával, ami a szlovák nemzeti öntudatot rendkívül fokozta. A jún. 6-i pozsonyi pártkongresszus a szlovák önkormányzati törekvések nagyszabású demonstrációja volt. Cseh részről rendőri intézkedésekkel igyekeztek a hatást ellensúlyozni. Ettől kezdve a belpolitika központjába a kisebbségek kérdése, majd pedig az ezzel szorosan összefüggő külpolitikai kérdések kerültek, amelyekről alább lesz szó. A magyar kisebbségek sérelmeinek orvoslását már jan. 18-án kassai küldöttség kérte Benes elnöktől, majd febr. 10-én Sziillő, Esterházy és Jaross képviselők tárgyaltak Hodza min.-elnökkel, de tényleges eredmény nélkül. Hitler kancellár febr. 24-i beszédére, amelyben a külföldi németek jogaiért szállt síkra, Hodza márc. 4-én válaszolt, a köztársaság határainak változhatatlanságát és sérthetetlenségét hangsúlyozva. Az Anschluss a német kisebbségre óriási hatást gyakorolt. A német aktivista pártok márc. 22-én visszavonták képviselőiket a kormányból és csatlakoztak a szudétanémet párthoz, amiben csak a szociáldemokrata párt nem követte őket. Márc. 24-én a Hlinka-párt bejelentette az összes szlovákiai kisebbségeket is magában foglaló autonómista front megalakulását. E tünetek hatása alatt Hodza márc. 28-án rádiószózatban jelentette a kisebbségi kérdés rendezését a kisebbségi statutum útján, amely attól kezdve a tárgyalások központjába került. Márc. 31-én az Egyesült Magyar Párt kiáltvánnyal fordult a csehszlovákiai magyarsághoz a nemzeti egység érdekében. A felhívás hatása aíatt a magyar aktivizmus utolsó maradványai is eltűntek. A kisebbségi statutum terve közben állandó megbeszélés tárgyát képezte a különböző cseh tényezők között, melyek időnyeréssel igyekeztek a kérdés megoldása elől kitérni. A statutum-terv négy fázison ment át, de hiteles alakban napvilágot nem látott. Henlein ápr. 24-én Karlsbadban nyolc pontba foglalta követeléseit, amelyek legfontosabb jai a szudétanémetség nyelvi és területi egységének elismerésére, valamint a nemzeti szociálista világnézet szabad hirdetésére vonatkoztak. A cseh kormány és közvélemény elutasítólag foglalt állást a karlsbadi nyolc ponttal szemben, pedig a helyzet a németséggel szemben egvre jobban kiélesedett és az összeütközések is napirenden voltak. Az angol és francia követ máj. 7-én barátságos intervenció formájában ajánlotta a német kérdés kielégítő megoldását, Henlein pedig máj. 12-én Londonba repült. Ezek a jelek arra mutattak, hogy a cseh^ kérdés súlypontja is mindinkább nyugat felé tolódik el. Máj. 21-én